Szijjártó tervéhez megvolt a hátszél

Együtt állnak a csillagok a Rail Cargo Hungária (RCH) Zrt. részleges államosításához. A 2007-ben rekordáron privatizált MÁV Cargo utódvállalatának kisebb részvénycsomagjáért a MÁV felújításra érett mozdonyaival fizetne a kormány. Feltéve, hogy megállapodnak az osztrák tulajdonosokkal.

Szijjártó Péter egy ilyen megállapodás alapozásához az elmúlt héten keresve sem találhatott volna jobb alkalmat bécsi látogatásánál. Az ország újraiparosításán munkálkodó külgazdasági miniszter osztrák kollégájával, Sebastian Kurz külügyminiszterrel éppen a magyar–osztrák gazdasági kapcsolatokról tárgyalt.

A kormány az elképzelés szerint mozdonyokat adna a kisebbségi részvénycsomagért
A kormány az elképzelés szerint mozdonyokat adna a kisebbségi részvénycsomagért
Reviczky Zsolt

Az osztrák bankok és gazdák magyarországi helyzetéről biztosan beszéltek, de a kisebbségi RCH-részvényhányad esetleges megszerzésének szóba hozásához is adott volt a diplomáciai hátszél. Mert hát, míg a külügyminiszterek Bécsben fotózkodtak, Áder János köztársasági elnök Budapesten Heinz Fischer osztrák államfőt fogadta. Bármennyire is kedvez azonban az idő az osztrák vasút magyar áruszállító vállalkozásának már 2010-ben meglebegtetett részleges visszaszerzéséhez, a tárgyalások csak a stratégiai együttműködésről szólnak.

Kovács Imre legalábbis így tudja. Az RCH igazgatóságának elnöke lapunknak annyit mondott: a magyar kormánnyal évek óta folyamatban lévő stratégiai partnerségi tárgyalásoknak nem része az osztrák cég tulajdonosi szerkezetének megváltoztatása. Azt már mi tesszük hozzá: a hét évvel ezelőtt 102,5 milliárd forintért a Rail Cargo Austria (RCA) kezébe került vállalkozástól a magyar partnerek forrásaink szerint a már megkezdett, nagyjából hetvenmilliárd forint értékű beruházás folytatását, a foglalkoztatottak számának megőrzését, a lehetőség szerinti növelését, a piaci jelenlét erősítését és a magyar vállalkozások bevonását, kiszolgálását várják.

Emellett napirenden van a kombinált vasúti árufuvarozás (RoLa) fejlesztése, a záhonyi logisztikai bázis forgalmának fenntartása is. A kivásárlás végigvitele pedig amúgy sem cseng egybe azzal, hogy a Széchenyi-tervben a kormány egy új MÁV Cargo életre hívását, vagy a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. áruszállítási üzletágának drasztikus megerősítését jelölte meg célként. Minden hiába azonban, a kormány ezeket a vállalásokat négy év alatt képtelen volt megvalósítani.

Az RCH üzletrészének megszerzésére viszont kész a forgatókönyv. A kívánatosnak tartott, állítólag mintegy 25 százalékos részvénycsomag megszerzéséhez az előzetes számolgatás szerint annyi kellene, hogy a MÁV mintegy hatvan villamos mozdonyát apportként átadja az osztrák árufuvarozó vasúttársaságnak. Ami a nemzeti vasútnak az üzleti könyvek szerint talán nem is kerülne olyan sokba. Sőt megszabadulna az elaggott vontatójárművek felújításának terhétől.

A költséges kiadást jelentő korszerűsítést már az RCA pénzelné és rendelné meg – méghozzá éppen a MÁV gépészeti üzletágától. Aggályokat legfeljebb az vethet fel, hogy a mozdonyok átadásával az RCH nem szorulna többé a MÁV vontatási szolgáltatásaira. Az évente mintegy 32 millió tonna árut továbbító társaság a nemzeti vasúttól átvett vontatókkal és 25 Taurus mozdonyával külső segítség nélkül is célba tudja juttatni vonatait.

Ami egyúttal azt is jelentené, hogy a MÁV elesne legnagyobb külső partnere, a magyar vasúti árufuvarozási piac 70 százalékát uraló osztrák cég évente hozzávetőleg 50milliárd forintnyi megrendeléseinek egy jelentős részétől – vagyis az osztrákok sem járnának rosszul az üzlettel. Ennek ellenére az államnak mégis jól jöhetne némi közvetlen tulajdonosi befolyás a tavaly 74,5 milliárd forint árbevétel mellett mintegy mínusz 900 millió forintos mérleg szerinti eredményt produkáló RCH működésére.

A társaság ugyanis a magyar vasúti piac egyedüli olyan szereplője, amely teljes körűen ellátja az iparvágányokat használó kis- és középvállalkozások kiszolgálását. Arra azonban nincs garancia, hogy a kizárólag osztrák tulajdonban lévő cég még évekig tekintettel lesz a magyar vállalkozói szektor szereplőinek érdekeire.

Az Európai Unió számos országában az állami költségtérítést élvező közszolgáltatások közé sorolt, jellemzően egy-egy vagonnyi áru feladásával, lerakásával járó tevékenység ugyanis hazánkban évente több százmillió forint veszteséget termel a vasútvállalatnak. Amit az állami pénzcsapok megnyitásával el lehet tüntetni, vagy tulajdonosként fel lehet vállalni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.