Pár órán belül az unió számára is elfogadható módon sikerül rendezni a ciprusi mentőcsomag körüli problémákat - jelentette be a kormányzó DISY párt illetékese fél négy előtt pár perccel, a részletek említése nélkül. A ciprusi pénzügyminiszter kétórával később azt jelezte, hogy a betétadó része lesz a megállapodásnak, attól eltekinteni nem tudnak. A mértékről azonban a moszkvai lárgyalásairól hazaérkező Michael Szarrisz nem nyilatkozott. Hét órás hírek szerint a trojkával folynak az informális tárgyalások a százezer euró feletti betétekere kivetendő kulcs mértékéről.

Korábban a nap folyamán Nikosz Anasztasziadesz ciprusi és Antonisz Szamarasz görög államfő megegyezett a ciprusi bankok görög érdekeltségeinek leválasztásáról, ezzel komoly előrelépés történt a nemzetközi mentőcsomag megszerzése érdekében. A lehető legkedvezőbb feltételekkel sikerült tehermentesíteni a ciprusi bankrendszert – jelentette be közleményében a ciprusi kormány. A szóvivő szerint a következő órákban megszülető döntések sorsdöntőek lesznek Ciprus életében.

A görög Alpha Bank, a Piraeus Bank és egy meg nem nevezett harmadik társuk vevő lenne a ciprusi bankok görög egységeire. A Görög Pénzügyi Stabilitáis Alap névtelenséget kérő illetékese azt mondta a Reutersnek, hogy csomagban veszik át az érdekeltségeket és az ajánlatok kiértékelése után egyetlen görög banknak adják majd azt tovább.

A Reuters úgy tudja, a legjobb ajánlatot a Pireaus Bank tette, így a nagyságra harmadik görög bankhoz kerülhetnek a hellén földön működő ciprusi leánybankok. A hírek szerint a görög fiókok kedden minden bizonnyal ki fognak nyitni. A hírre 20 százalékkal nőtt a pénzintézet árfolyama az athéni tőzsdén.

A három vezető ciprusi bank - Bank of Cyprus, Cyprus Popular Bank (CPB), megelőzőleg: Laiki Bank és a Hellenic Bank – kicsiny, de kiterjedt görögországi fiókhálózattal rendelkezik. A helyi banki betétek 8 százalékát, és a hitelállomány tíz százalékát kezelik mintegy háromszáz fiókukon keresztül.

A Bank of Cyprus és a CPB együttes görögországi eszközállománya 22 milliárd eurós, azaz a ciprusi GDP 1,2 –szerese. Ha ezek kiesnek, akkor a nyolcszorosról a 6,8-szorosra csökken a GDP arányos eszközállomány, s ez már a nemzetközi hitelezők számára is elfogadhatóbb méretű bankrendszert jelent.

Németországban nem elégedettek a dolgok előrehaladtával. Angela Merkel kancellár bízik a megállapodásban, de az olyan megoldásokat elfogadhatatlannak tartja, mint a ciprusi nyugdíjalapok megszellőztetett államosítása. Ebben Magyarország példáját követné tehát Ciprus. Érdekesség, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását előíró 2010-es kormánydöntést a kancellár asszony különösebben nem kifogásolta, minden bizonnyal azért, mert nem vagyunk az euróövezet kimentendő tagállamai között. A konzervatív franciók ülésén egyébként Volker Kauder, Merkel parlamenti szövetségese szájából a Reuters szerint az is elhangzott, hogy Ciprus a tűzzel játszik.

A CDU/CSU zárt frakcióüléséről kiszivárgott információk szerint a kancellár egyebek között kifogásolta, hogy a ciprusi vezetés napok óta nem lépett kapcsolatba a trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – képviselőivel. Hangsúlyozta: nem fordulhat elő, hogy Ciprus próbára teszi a nemzetközi hitelezők türelmét.

A kancellár kifejtette: a ciprusi bankok jóval nagyobb kamatot fizetnek a betétekre, mint például a németek, ezért elfogadható volt az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács múlt szombati ülésén elfogadott terv a bankbetétekre kivetendő egyszeri illetékről. Ugyanakkor a kisbetéteseket meg kell kímélni a válságkezelés terhétől – fűzte hozzá az MTI szerint Angela Merkel.

A Financial Times értesülései szerint a második legnagyobb ciprusi bank, a Laiki bank feldarabolást brüsszeli szakértők nem tartják jó lépésnek, miként a nyugdíjvagyon bedarálását és a föld alatt szunnyadó gázkészlet előre történő eladását sem támogatják.

A reggeli hírek szerint üres kézzel tért haza Moszkvából a ciprusi tárgyalódelegáció, kétnapos megbeszéléssorozat után sem sikerült meghosszabbítani egy korábbi 2,5 milliárd eurós hitel lejáratát és csökkenteni kamatát, de új forrásokat sem sikerült bevonni a válságkezelésbe. Michael Szarrisz ciprusi és Anton Sziljanov orosz pénzügyminiszter tegnap éjjel zárult tárgyalásain semmilyen eredményt sem sikerült elérni – állítják a Reutersnek név nélkül nyilatkozó források.

Szarrisz orosz befektetéseket látott volna szívesen a nemzetközi mentőcsomagra szoruló országban, egyrészt az energetikában, másrészt a bankszektorban. Az egyik forrás szerint a pénzért cserébe kínált biztosítékok nem nyerték el az oroszok tetszését. Utóbb Sziljanov is nyilatkozott, s mint mondta, a ciprusi földgázkincs nem keltette fel az oroszok érdeklődését. 

Szarrisz a menetrend szerinti déli járattal tér haza Nicosiába, ahol akkor már tárgyalni fog a parlament a mentőcsomag lehívásához szükséges tennivalókról, s a helyi jegybank közelebbről nem ismert áthidaló tervéről, ami garantálná a százezer euró alatti betéteket, s a bankrendszer reformjával segítené az 5,8 milliárd eurós saját erő előteremtését.  

Egyes források szerint az ország második legnagyobb pénzintézetét, a Laiki Bankot építenék le, a legnagyobbat pedig megvédenék a károktól. Ennek értelmében a Laiki bank portfóliójából létrehoznának egy rossz és egy jó bankot. Utóbbit a legnagyobb, Bank of Cyprus pénzintézethez csapnák.

Javasolják továbbá a tőkekiáramlás, illetve a készpénzfelvétel korlátozását. A nyugdíjpénztári megtakarítások bedarálásával létrehoznának egy szolidaritási alapot is.