291 forintos euróárfolyammal készült a piac a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának kamatdöntő ülésére. A kurzust jórészt az euróövezeti adósságválság súlyosbodásától való félelem hajtotta fel, de a hétfőn a parlamentben elfogadott, a devizahitelek kedvező feltételek melletti végtörlesztését megengedő törvény forintgyengítő hatását is elkezdték beépíteni az árfolyamba.

A tömeges végtörlesztések miatt a hitelügyletek lezárásához svájci frankot, eurót vagy jent kell vásárolnia a banknak, s ez az extra kereslet egyben árfolyamfelhajtó hatással jár. A harmadik bizonytalansági tényező a világgazdaság lassulásához kötődik.

A hazai elemzők kamattartást előrevetítő várakozásaik megfogalmazásakor abból indultak ki, hogy a hazai infláció alakulása kedvezőnek mondható, a jegybank által kívánatosnak tartott három százalékos inflációs cél irányába hajlik a görbe. Immár május óta négy százalék alatti a pénzromlás éves üteme. A belföldi fogyasztás hosszú ideje stagnál, a lakosság költekezés helyett inkább a devizahiteleinek törlesztésére teszi félre a pénzt.

Az Orbán-kormány által az egykulcsos jövedelemadó bevezetésétől várt, fogyasztásélénkülésre alapozó gazdasági növekedés is hamvába holt. Inflációs nyomás béroldalról sem figyelhető meg. A laza munkaerőpiaci helyzet, a túlkínálat ugyanis nem kényszeríti a munkaadókat arra, hogy magasabb fizetést ígérjenek dolgozóiknak.

A hazai gazdaság állapota tehát elvben megengedne egy azonnali 25 bázispontos kamatcsökkentést, ezt azonban a nemzetközi helyzet alakulása nem teszi lehetővé. A hazai elemzők között csak abban van nézetkülönbség, hogy mikor hajtja végre a jegybank az első vágást a hat százalékon álló alapkamaton: 2012 első vagy második negyedévében.

Hasonlóképpen ítélik meg a magyar gazdaságot a külföldi elemzők azzal a különbséggel, hogy nálunk a régió és benne hazánk kockázatossága hangsúlyosabb szerephez jut. A régiós szinten kiugróan magas és rossz szerkezetű magyar államadósság, a költségvetési hiány három százalék alá szorításának kényszere, a valódi szerkezeti reformok végrehajthatóságát illető kételyek egyaránt közrejátszanak abban, hogy a külföldi befektetők baj esetén elsőként mindig az itteni befektetéseiket teszik pénzzé, s csak akkor térnek vissza, ha a magasabb kockázatukat magasabb kamattal, hozammal honorálják.

Az ország nemzetközi megítélésének egyik fontos fokmérőjeként használt, az adósságtörlesztés leállása esetére kötheti biztosítási csereügyletekből származtatott CDS-felár alakulása is jellemzi Magyarország sérülékenységét. Májusban a CDS-ünk még 250 bázisponton állt, ma már a 470 bázispontot közelíti. Ez az adósságfinanszírozásban is gondokat okoz, hiszen ahogy nő az országkockázatunk, úgy nő a külföldi befektetők által elvárt hozam.

A magasabb hozam pedig magasabb kamatfizetési kötelezettséget ró az államra. A fentiek alapján a londoni City elemzői körében nem okozott volna meglepetést, ha a monetáris tanács „ védekező jelleggel” 50 bázisponttal emelte volna a kamatot. Sőt, a Société Générale-nál úgy tartják, hogy a 300 forint feletti euróárfolyamnál akár egy 2-3 százalékpontos kamatemelés is belefér, megakadályozandó a magyar fizetőeszköz gyors erózióját.

Az a „részletkérdés” ezúttal minden bizonnyal elkerülte a kamatemelésre spekuláló londoni elemzők figyelmét, hogy a monetáris tanács az év elején átalakult. A hét tagú testületből mandátumuk lejártával négyen távoztak, s helyükre a kormánypártok delegáltak új tagokat. A maradók, a megfontolt, szigorú monetáris politikát követő Simor András jegybankelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnökök addigi kényelmes többsége megszűnt a testületben.

Bár azóta kiderült, hogy a „négyek” nem pártutasítás alapján szavaznak a monetáris tanácsban, megfigyelők szerint a „galambok”, azaz az engedékenyebb, lazább kamatpolitika híveiként okozhatnak azért meglepetést. Igaz, habitusukból inkább a kamatcsökkentés, mintsem -emelés adódna.

Ami az esetleges hatásokat illeti, a kamatemeléssel drágulnának a hitelek, ami a fejlesztések, beruházások finanszírozásánál okozna újabb visszaesést, s ezzel a GDP egyik meghatározó összetevőjére gyakorolna nyomást. Egy másik komponensre, a fogyasztásra is visszatartó hatást fejt ki az emelés, mivel a többletköltségek a hitelkamatokat is felhajtják.

A másik oldalon a betéti kamatok emelkedése pedig növeli a lakosság megtakarítási hajlandóságát, s ha az elhelyezett betéteken állampapírt vásárol a bank, azzal megkönnyíti az államháztartás finanszírozását.

20 százalék törleszthet

A monetáris tanács döntésének indokairól sajtótájékoztatóján számol be Simor András jegybankelnök, a testület vezetője. Elemzők azt várják, hogy Simor határozott kommentárt fűz a döntéshez, melyben utal a forint helyére és állást foglal a devizahitelekkel kapcsolatos kérdésekben is.

A sajtótájékoztatón Simor azt mondta: az MNB szerint a lakossági jelzálog devizaadósok csupán 20 százaléka élhet majd a rögzített árfolyamú végtörlesztés lehetőségével . Mint mondta, még ez is jelentős veszteséget okoz a hitelintézeteknek, rontja Magyarország növekedési kilátásait, csökkenti a költségvetési adóbevételeket. A törvény jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot jelent, de az MNB-nek van eszköze arra, hogy ezt tompítsa, és ezt használni is fogja - tette hozzá.

Kína óvatos üzemmódba kapcsolt

A Reuters információi szerint a Bank of China számos jelentős európai bankkal beszüntette a devizacsere és -opciós ügyleteket. Az informátori jelentések szerint a Bank of China és még egy kínai kereskedelmi bank szüntette be a devizaügyleteket egyes európai bankokkal az adósságválság eszkalálódása miatt. A Reuters tudomása szerint az érintett pénzintézetek között van a Société Générale, a Crédit Agricole és a BNP Paribas, valamint az UBS is, de a teljes lista ennél jóval hosszabb.

A kínai döntésben valószínűleg szerepet játszott az adott cégek leminősítése, ugyanakkor Kína nem tekinthető a legfontosabb partnernek az európai bankok számára, vagyis a döntés inkább jelzésértékű. Az elmúlt hónapokban számos ázsiai bank igyekezett csökkenteni üzleti kapcsolatait az európai bankokkal a görög adósságválság hatására. Az a tény, hogy most a kamat swapokat is beszüntette a Bank of China, mély aggodalmat jelez és megerősíti a feltételezést, miszerint az ázsiai bankok dollár tartalékokat próbálnak felhalmozni és csökken az európai bankokkal szembeni bizalmuk.

Simor András