Aligha okozott osztatlan örömöt a pénzintézeti vezetők körében a brit pénzügyminiszter mai kijelentése. Miközben Alistair Darling az ország gazdasági állapotának helyzetéről számolt be elmondta: néhány bank "még mindig úgy gondolja", hogy elsődleges feladata a tőkebázis újjáépítése és a hitelezés felfuttatása helyett komoly jutalmak folyósítása "az egyébként is magas fizetésű" alkalmazottaknak.

Ezért azoknak a bankoknak, amelyek ragaszkodnak a nagy összegű prémiumok kifizetéséhez, azonnali hatállyal 50 százalékos egyszeri illetéket kell befizetniük minden, 25 ezer fontot meghaladó egyéni alkalmazotti prémium után - mondta Darling.

A bankári prémiumok ügye komoly feszültségeket szít Nagy-Britanniában, különösen azóta, hogy több brit nagybankot csak részleges államosítással lehetett megmenteni az összeomlástól. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport nemrég kiadott új prognózisában azt jósolta, hogy a londoni City bankárai az idei év után összesen hatmilliárd font (1800 milliárd forint) jutalmat vehetnek fel, 50 százalékkal többet, mint tavaly.

A brit kormány megbízásából nemrég elkészült egy szakértői javaslatcsomag, amely szerint a brit bankoknak a jövőben nyilvánosságra kellene hozniuk, hogy hány felső vezetőjük keres évi egymillió fontot, vagy annál többet.

A pénzügyminiszter azért nem mellékesen elmondta azt is, hogy rontotta a gazdaság idei recessziójának mélységére és az államháztartási hiányra adott jóslatát. Szerinte "túl gyors" költségvetési konszolidáció esetén még hosszabb ideig tartana a visszaesés.

Darling a brit gazdaság és a költségvetés helyzetéről tartott éves parlamenti beszámolójában közölte: új becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idei pénzügyi évben 4,75 százalékkal csökken a költségvetésben szereplő eredeti, 3,5 százalékos recessziós előrejelzés helyett.

A pénzügyminiszter hozzátette: az államháztartási hiányra adott új előrejelzés 178 milliárd font, ami a becsült GDP-érték 12,6 százalékával egyenlő. Az idei brit pénzügyi évre áprilisban előterjesztett költségvetésben 175 milliárd fontos - 12,4 százalékos - idei államháztartási deficitjóslat szerepelt, és már ez is példátlan mértékű hiány lett volna a modern brit gazdaságtörténetben.

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard & Poor's nemrég - hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó lépéssel - stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia lehetséges legjobb, "AAA" szintű szuverén besorolásának kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon elérheti a GDP-érték 100 százalékát.

Darling a korábban vártnál is rosszabb idei költségvetési teljesítményt szerdai beszédében egyebek mellett annak tulajdonította, hogy a válság különösen súlyosan érintette a brit pénzügyi szektort, amely a társaságiadó-bevételeknek több mint a negyedét adja. A közfinanszírozás állapotán a bankszektornak nyújtott költségvetési támogatások is meglátszanak - tette hozzá a pénzügyminiszter.

Darling ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány mostantól minden évben csökkenni fog, és a 2013-2014-es pénzügyi évben az ideinek kevesebb mint a fele lesz. Kijelentette azonban: a túl gyors, "eszközeiben nem válogató" költségvetési konszolidáció a recesszió elhúzódásának kockázatával járna.

Nagy-Britanniában már így is hosszúsági rekordot döntött a recesszió: a gazdasági visszaesés a várakozásokkal ellentétben még az idei harmadik negyedévben is tartott, és ez volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit gazdaság összteljesítménye. Ilyen hosszú recesszióra még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.

A pénzügyminiszter szerdai parlamenti ismertetésében ugyanakkor bejelentette az első olyan döntést, amely a gazdaságélénkítési intézkedések visszavonásának kezdetét is jelezheti. Darling közölte: januártól visszaáll a korábbi 17,5 százalékra az áfa, amelyet egy éve - a recesszió hatásainak enyhítése végett - a kormány 15 százalékra csökkentett.
A brit üzleti szféra és független londoni elemzők egyaránt azt tartották volna helyesnek, ha a kormány még legalább fél évig érvényben hagyja az alacsonyabb forgalmi adót.