Különös, hogy éppen a szocialisták bírálják leghangosabban a bérkompenzációs pályázatot, akik két cikluson keresztül semmit nem tettek a foglalkoztatás növeléséért, a vállalkozásokért, a hátrányos helyzetű térségekért. Legkevésbé azoktól van szükség jó tanácsra, akiknek a rosszul megállapított feltételek miatt kétszer kellett munkahelyteremtő pályázatot kiírni, és még úgy se fogyott el a rendelkezésre álló összeg – olvasható a NGM legújabb gyöngyszemében.

A tények makacs dolgok. Mert ahogyan írják, a tények azt mutatják, hogy igenis jól működik a bérkompenzáció rendszere. A rendelkezésre álló adatok szerint a versenyszférában az érintettek háromnegyede már megkapta a kiegészítést. Január 1-je óta működik a bérkompenzáció első lépcsője: az összes munkavállaló bérét megemelő munkáltatók az elvárt béremelés 5 százalék feletti részét kitevő összeget visszatarthatják szociális hozzájárulási adójukból. Ebbe a körbe – kevésbé szigorú feltételek mellett – az év bármely szakában bekapcsolódhatnak a bérkompenzációt végrehajtó vállalkozások.

A munkáltatói érdekképviseletekkel lefolytatott számos egyeztetés ugyanakkor világossá tette, hogy vannak olyan ágazatok, régiók, ahol az 5 százalékos béremelés is nehézségekbe ütközik, ezért szükség volt a kiegészítő kompenzáció pályázati rendszerére is. A bérkompenzációs pályázat – az első lépcsőnél szigorúbb – feltételrendszerét a tárca a munkaadói szövetségekkel együtt dolgozta ki, és közös sajtótájékoztatón jelentette be.

A pályázati kiírás helyességét igazolja, hogy éppen azokból a hátrányos helyzetű megyékből (Borsod, Szabolcs) és ágazatokból (kereskedelem, feldolgozóipar) érkezett az átlagosnál jóval több pályázat, amelyeket a kiírással meg kívántunk szólítani – írják. A bérkompenzációs pályázaton – a feldolgozás jelenlegi állása szerint – 4379 pályázó 5,8 milliárd forintot igényelt. Ebből 130 ezer munkavállaló kiegészítő bérkompenzációja válik lehetővé, éppen azokban az ágazatokban és térségekben, ahol a leginkább fenyegetett a kompenzáció elmaradása. 

Egyébként a pályázat keretösszege 21 milliárd forint, és elvileg több százezer munkavállalón kíván segíteni vele a kormány.