„Bár megvan az esélye annak, hogy a görögökhöz hasonlóan más országok - elsősorban Spanyolország - is hasonló helyzetbe kerüljenek, ugyanakkor azt lehet látni, hogy az egész eurózónában nő a költségvetési fegyelem. Az EU országok sorra költségvetési megszorításokat vezetnek be, hogy visszatérjenek a 3 százalékos hiánycélhoz, ezért egy esetleges felbomlás esélye most nemhogy nő, hanem csökken" - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Befektetési szempontból az látható, hogy ha nő a stressz, a kockázat az eurózónában, akkor minden nagyobb hozamot biztosító kockázatos eszköz gyengülni fog. Ez azt jelenti, hogy a piac elmozdul az óvatosabb eszközök: betétek, rövid távú állampapírok, pénzpiaci alapok és tőkevédett alapok irányába, amelyek nagy eséllyel meg tudják őrizni a befektetett tőkét. Emellett a nyersanyag befektetések, a nemesfémek piacának kedvezhet az unión belüli bizonytalanság.

A szakember azonban biztos abban, hogy amíg Németország hajlandó áldozatokat vállalni a stabilitás megőrzése érdekében, nem fog felbomlani a közös valutaövezet. „Az első negyedévben, ha kis mértékben is, de bővült az unió gazdasága, ami azt mutatja, hogy van potenciál a tagországok gazdasági növekedését illetően.

Természetesen, ha több ország is adósságválságba kerül, Németország valóban komolyan megfontolhatja, hogy kilép, ez azonban nagyon negatív hatással lenne a piacra, és akár komoly globális recessziót generálhat. Az eurózóna széthullásának esélye nagyon kis valószínűségű, hiszen mindenkinek az az elsődleges érdeke, hogy ne történjen ilyen" - tette hozzá a szakember.