Most a GKI szólt be nagyon keményen a kormánynak
A kormány gazdaságpolitikája zsákutcába került - írják a GKI Gazdaságkutató elemzői a legfrissebb prognózisukban. tegnap a Pénzügykutató Zrt. fogalmazott hasonló kritikát, de az elmúlt hetekben számos jobboldalinak mondott közgazdász is bírálatnak adott hangot.
Egyben azért mindenki egyetért: kommunikációban erős a kormány, illetve a visszameőleges törvénykezésnek, a beavatkozásnak a magánjogi szerződésekbe hosszabb távon is komoly következményei lesznek. Alapvetően romlik Magyarország versenyképessége.
A GKI szerint a kormánypártok kétharmados többsége a várt stabilizáló hatás helyett társadalmi és szakmai kontroll nélküli kiszámíthatatlanságot vitt a gazdasági döntéshozatalba, amelyet a hatalmi, ideológiai és PR-szempontok uralnak, s hiányzik belőle a szakmai és társadalmi egyeztetés. E ''szabadságharcos'', nemzeti populista megközelítés a gazdasági problémákat szinte kizárólag külső okokra, mindenekelőtt az euró válságára, Magyarország nemzetközi függésére vezeti vissza. Nem érzékeli, hogy az EU-ban a válságkezelés kényszere következtében a közös fellépés és a szolidaritás erősödik, hogy egy esetleges újabb pénzügyi krízis körülményei között Magyarország ismét a nemzetközi szervezetek segítségére szorulhat.
Állítják: a kormánynak újra kellene gondolnia az adócsökkentőnek nevezett, valójában adó-átrendező politikáját. Ennek adócsökkentő része - a társasági adó, a magas jövedelműek szja-terhének mérséklése - ugyanis sem fogyasztási, sem beruházási növekményt nem hozott, miközben az alacsony jövedelmű foglalkoztatottaknál az adójóváírás kivezetése, az üzleti szférában a különböző válság- és egyéb adók a kereslet, a foglalkoztatás és a beruházások csökkenéséhez vezettek.Ennek jövő évi folytatása tankönyvi példa lesz, hiszen olyan egykulcsos jövedelemadót sikerült megalkotni, amely valójában nem egykulcsos, nem javítja a foglalkoztatást, hanem rontja, nem egyszerű, hanem bonyolult, nem fehérít, hanem szürkít.
A bankok perre mennek majd az állammal
A Széll Kálmán Terv fő célja, az államadósság elleni harc, eddig főleg retorikai fordulatot jelentett a gazdaságpolitikában. Az ismertté vált elgondolások az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására, a vállalati terhek növelésére koncentráltak, de ezek megvalósítása késedelmesen halad - írják. Ezért is vált szükségessé újabb adóemelések bejelentése.
A gazdaságpolitikai lépések közül különösen káros hatásúak tartja a GKI a piacgazdaság intézményrendszerét, a jogbiztonságot ért csapásokat, mivel ezek a gazdasági növekedés motorját, a magyar és külföldi szereplők befektetési hajlandóságát minimalizálják. E folyamat eddigi megkoronázását a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének szeptemberi meghirdetése jelentette, mely kormányzati hatalmi döntéssel írja felül a hitelfelvevők és a bankok magánjogi szerződéseit, hatalmas veszteséget okozva a bankoknak.
A GKI szerint a bankok ezért be fogják perelni az államot, s ha ez így lesz, akkor a fizetendő kártérítés a GDP 1-2 százalékát is kiteheti. Ráadásul a befektetők elfordulnak az országtól, a kockázati felárak emelkednek, a forint gyengül, drágább lesz a finanszírozás; csökken a devizatartalék, megnő egy forint elleni spekulációs támadás lehetősége. A terhek az egész társadalmat sújtják, az előny egy szűk körnél jelentkezik.
A borús jövő számokban
A GKI elemzése szerint 2012 az adó és járulékbevételek mintegy 7 százalékkal emelkedhetnek a különböző bejelentett adóemelések és az szja-reform folytatása által kikényszerített, a GDP-nél jóval dinamikusabb bruttó bérnövekedés miatt. Az adóközpontosítás jövőre mintegy 1,5 százalékkal emelkedik és lényegében visszaáll a 2010-es szintre. A gazdaság és különösen a fogyasztás recesszióba fordul, várhatóan egy százalékkal csökken, ami beszűkíti a többletbevételek automatikus keletkezését.
A különböző adónövelési és kiadáscsökkentési lépések együttesen mintegy 650-750 milliárd forinttal javíthatják jövőre az egyenleget. Ebből 528 milliárd forint szükséges a kieső magán-nyugdíjpénztári vagyonátadás, mintegy 100 milliárd forint az idei egyszeri intézkedések (áfa kintlévőség behajtása, beszerzési stop) pótlására. Így a 2,5 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges közel 100 milliárd forintos egyenlegjavulásra már nem biztos, hogy marad forrás.
Mindezek alapján a GKI jelenleg 2,9 százalékos hiányt vár 2012-re. Az államadósság a költségvetési folyamatokból adódóan 2012-ben tovább növekedne, ugyanakkor a nyugdíjpénztári vagyonból nyert állami vagyon értékesítése (és esetleg a forint év végi árfolyamának nem várt, de elképzelhető javulása) ellentétes hatású lehet. Ezért a GKI az ideihez hasonló, 74 százalékos adósságrátát valószínűsít.
A reáljövedelmek több százalékkal csökkenhetnek
A kormány 2012-re az szja-reform folytatását irányozza elő. A jelenlegi 78 ezer forintos minimálbért a nettó értékének szinten tartásához több mint 92 ezer forintra, csaknem 20 százalékkal kellene emelni. Ez a vállalatok terheinek drasztikus emelkedését jelentené. Ahhoz, hogy az adóváltozások következtében senkinek se csökkenjen a nettó jövedelme, átlagosan közel 7 százalékos bruttó béremelésre volna szükség, míg a reálszinten tartásához 11 százalékosra.
A számos bizonytalansági tényezőre tekintettel – a bruttó keresetek évi 5 százalékos emelkedése mellett – a reálkeresetek átlagosan 1,5 százalékos csökkenésére számít a GKI. A bruttó 140-150 ezer forint alatt keresők – mivel esetükben valószínűtlen, hogy teljes mértékben megvalósul a kereseti szintektől függően 7-19 százalékos bruttó keresetnövekedés – nettó bércsökkenést vagy reálbér-csökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni. A nyugdíjak reálértéke a törvényi előírásoknak megfelelően nem változik, a családi támogatások szabályai várhatóan szigorodnak, azaz a reáljövedelem várhatóan 2,5 százalékkal csökken.
Az infláció 2012-ben gyorsul, mivel az áfakulcs 27 százalékra emelése, a forint gyengülése és a 2011-ben befagyasztott rezsiköltségek nyomása ezt elkerülhetetlenné teszi. A csökkenő lakossági jövedelmek, a visszafogott fogyasztói kereslet viszont korlátozza a piaci termékek és szolgáltatások áremelését. Végeredményben 2012-ben az ideinél 1 százalékponttal magasabb, 4,8 százalék körüli éves átlagos áremelkedés várható.
