Rekordalacsony olajárak ide, kőkemény megszorításokra kényszerülő versenytársak oda, a Mol a második negyedévben az elemzői becsléseket is felülmúló, rekordszintű, közel 180 milliárdos új beszerzési árakkal becsült, tisztított kamat-, adófizetés és amortizáció előtti (EBITDA-) eredményt ért el. Ez közel duplája a tavalyi év ugyanezen adatának. (A tőzsdei befektetők főként e mutatót figyelik, így a társaság részvénye a bolytól elszakadva több mint két százalékot emelkedve közel 15 ezer forinton zárt.)

A 111 milliárdos üzleti eredménynél kimutatásunk szerint az elmúlt 11 évben szintén csak egy magasabb akadt. Viszont a 63 milliárdos nettó nyereséget ugyanezen időtávon 14 negyedév is beelőzte. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjában a nyereségugrást a feldolgozás-kereskedelem szintén rekordszintű eredményére vezeti vissza, hangsúlyozva a több lábon állás sikerét. Az utóbbi idők során ugyanis jelentősen nőtt a finomítás haszna. Ehhez képest fura, hogy noha a térségben – Horvátország kivételével – jelentősen nőtt az üzemanyagok iránti kereslet, addig a hazai Mol-kutakon kevesebb benzin és gázolaj fogyott.

A jelentés emellett megerősíti a sejtést, hogy az alacsony olajárak miatt a kitermelés eredményessége jelentősen visszaesett. Emellett a gázszállítás is rosszabbul muzsikált. A leginkább a Mol Petrolkémiára átnevezett TVK és a szlovák Slovnaft képviselte petrolkémia viszont megint csak javított.