A Hernádi Zsolt elleni büntető eljárás az INA feletti irányítási jogokért folyó, meglehetős durva eszközökkel vívott taktikai küzdelem egy eleme.

A Mol 2003-ban vett - nagy nemzetközi cégekkel vívott verseny eredményeként - 25 százalék plusz egy szavazatnyi részt a horvát nemzeti energiatársaságból. A cég egy része a tőzsdén forgott, így a magyar cég tulajdoni arányát 2008-ban nyilvános vételi ajánlattal 46 százalékra emelte. Mivel a horvát kormány kezében 45 százalék volt, a Mol kezdeményezte, hogy legnagyobb, bár nem többségi tulajdonosként hadd vegye át az INA irányítását. A Sanader-kabinet ebbe belement, ám néhány héttel az ügylet végső engedélyezése után Ivo Sanader kormányfő váratlanul, indoklás nélkül lemondott.

Az őt követő, saját pártjabéli Jadranka Kosor idején fogalmazódott meg a gyanú először - szinte kizárólag névtelen sajtókiszivárogtatások formájában -, hogy Hernádi Zsolt esetleg kenőpénzt fizetett Sanadernek az INA irányításáért cserébe. Mint kiderült, ilyen vallomást csak egy megkérdőjelezhető szavahihetőségű, akkor épp előzetesben lévő vállalkozó, Robert Jezic tett. Ám ez alapján a horvát bíróság tavaly év végén első fokon tíz végül év börtönbüntetésre ítélte a jelenleg is előzetesben ülő Ivo Sanadert: az ítélet nagyobb részét a Mollal kapcsolatos gyanú miatt szabták ki. Ha valakinek fizettek, akkor viszont értelemszerűen kell találni valakit, aki fizetett. Így attól, mert Hernádi Zsolt mindeddig - jogszerúen - nem jelent meg Horvátországban, még nem zárhatták le a vele kapcsolatos nyomozást.

Az INA ettől függetlenül továbbra is Mol-tulajdonban áll. Hogy fejlődik vagy sem, nézőpont kérdése. A Mol szerint 2009-ben a konkrét csődtől mentette meg a horvát nemzeti olajtársaságot, az irányítás megszerzése óta teljes körűen saját leányvállalatának tekinti, így eddig közel ezermilliárd forintnak megfelelő összeget az INA fejlesztésére. Sejtetni engedték ugyanakkor, hogy a váltásnak kétségtelenül voltak kárvallottjai, hisz számos túl jól tartott beszállítóval (például Jezic-csel) szüntették meg a kapcsolatot. A Mol elleni támadások stafétabotját jobboldali elődjétől gyakorlatilag változtatás nélkül átvevő baloldali Milanovic-kabinet a kezdeti sejtetéseket követően manapság már egyre konkrétabban jelzi, mi a problémája az INA-val: egészen a finomító-üzemeltetés vagy az olajbeszerzés ügyéig.

Vádjaik úgy foglalhatók össze, hogy szerintük a Mol keveset költ az INA-ra, és a mégis csak 45 százalékot birtokló államnak semmiféle beleszólást nem enged a napi döntésekbe. Szakértők szerint ugyanakkor ezek valóban olyan kérdések, amelyek hagyományosan a többségi (az irányító) pakett tulajdonosát illetik. A horvátok nem is rejtik véka alá, hogy fő céljuk az irányítás visszaszerzése (de legalábbis az átaluk vélt beleszólási szint elérése). Mint ahogy a Mol is egyre kevésbé titkolja, hogy az irányítási jogot márpedig nem adja vissza - ezügyben maga mögött tudva Orbán Viktor kormányfő igen határozott álláspontját is. (Korábbi pletykák szerint a Mol akár vissza is adná a jogot, de csak korábbi befektetései és elmaradó haszna teljes megtérítése fejében.) A horvát aggodalom ugyanakkor kétélű, mivel amikor az INA végre nyereségbe fordult, a kabinet azt azonnal fel akarta venni és nem kívánta a cégben hagyni, amiben a Mol ellenállása miatt kompromisszumos megállapodás született.

Nemrég a Mol is lépett a sakktáblán, meglebegtetve annak lehetőségét, hogy akár 80 milliárd forintos pert is indíthat a horvát állam ellen, mert a kabinet nem teljesítette az irányítási szerződésben vállalt kötelezettségüket és nem vette át az INA gáznagykereskedelmi üzletágát. Ezek után néhány napja ült le egymással hivatalosan is a Mol és a horvát kabinet (a Molt Csányi Sándor alelnök és OTP-vezér képviselte). A tárgyaláson ugyanakkor az ottani kormány által napvilágra hozott történések alapján ugyanakkor a felek csak méregették egymást: egyelőre "napirendben", tárgyalási és kommunikációs "keretekben" állapodtak meg. Havi egyszeri találkozóik alkalmával sorra veszik a napirendeket, úgy mint a vállaltirányítást, kiadásokat, bevételek elosztását, olajügyeket és a gázüzletág kérdését. Megegyezésük szerint az anyagokat előre eljuttatják egymásnak, csak az írásban átadott javaslat tekinthető megbeszéltnek, illetve ha mindkét fél összeegyezteti azt saját előírásaival és alapdokumentumaival. Új napirend csak az előző befejezésével vehető fel; a hivatalos tárgyalások alatt informális megbeszélések nem lesznek - szól a Mol által is támogatott nyilatkozat.