Most már biztos, hogy, miként korábban megírtuk, a Digi is indulhat a mobilfrekvenciákért, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásba vette a román hátterű cég jelentkezését - több hiánypótlást követően. Ez önmagában még mindössze annyit jelent, hogy a cég pályázata is érvényes - az előző tenderen alaki hibák miatt kizárták őket, ezért volt a nyilvántartásba vétel most kritikus -, ám arra nincs garancia, hogy nyernek is abból a frekvenciacsomagból, amire ajánlatot adtak.

A pályázat során három 10 megahertzes blokkra is lehet pályázni az 1800 MHz-es sávban, – a Diginek ezek egyikének megszerzésére lehet esélye, illetve pénze. A szóban forgó blokkon rendkívül jó feltételek mellett lehet gyors mobilnet-szolgáltatást nyújtani, akár 4G/LTE szolgáltatást is. Ezekért a sávokért három cég szállhat harcba: a Telekom, a Vodafone és a Digi. A Telenor nem, mert ők korábban már szereztek annyi 1800-as sávot, hogy újabbakat ebben a tartományban már nem szerezhetnek. (Mint megírtuk, ennek köszönhetően még a Gazdasági Versenyhivatal is áldását adta arra a reklámjukra, miszerint a Telenoré a leggyorsabb mobilnethálózat.)

Kérdés, mit szeretne a magyar piacon a Digi? A cég titkolózik ugyan, szakmai berkekben is csak találgatják, mi lehet a Teszári Zoltán nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó cég taktikája. Annyit már tudni lehet, hogy kellemetlenül érzik magukat azok a szolgáltatók, akik a Digivel versenyezni kényszerülnek, hiszen a kábeltévés szolgáltató felsrófolhatja az árakat. Ez előnyös lehet a magyar államnak, azaz a költségvetésnek, hiszen több pénz folyhat be az egyébként nem túl drágán hirdetett 1800-as sávokból. A Digi pedig azért dönthetett e sávok mellett, mert a hálózatkiépítési kötelezettségek ez esetben a legkevésbé szigorúak. Hiszen aligha törnek országos lefedettségre.
Kiszivárgó információk szerint a román szolgáltató, amelyik Romániában is nyújt mobilszolgáltatást, idehaza hangszolgáltatással el sem indulna. A mobilnetre koncentrálnának, azon belül is elsősorban ott építenének ki saját hálózatot, ahol már vezetékes szolgáltatással jelen vannak, s azok kiegészítéseképp nyújtanának meglévő ügyfeleiknek mobilnetet.

A 2012-ben 33 milliárd forint árbevételt elérő, s 1,6 milliárdos mérleg szerinti eredményt felmutató cég a hálózatkiépítésre így is több tízmilliárd forintot kell, hogy költsön. A több száz bázisállomás üzembe állítása pedig egyáltalán nem biztos, hogy egy 111 százalékon telített piacon megtérül.