Ennek érdekében számos javaslatot tesznek, amelyek közül több is a lakossági terhek emelkedését fogja okozni. Bartha Lajos, a pénzügyi infrastruktúráért felelős MNB-igazgató a pénzügyi rendszer működését összegző éves jelentés bemutatóján szólt a tranzakciós illeték kérdéséről. Az MNB folyamatosan méri a januárban bevezetett tranzakciós illeték hatásait, de az idő rövidsége miatt konkrét tapasztalataik megfogalmazásával még várnak. Annyi azonban tény, hogy a pénzintézetek az illetéket 90 százalékot meghaladó mértékben áthárítják a lakossági ügyfelekre.

Az MNB az illetékkulcsok közötti nagyobb különbségtételt javasolja úgy, hogy a készpénzhez kötődő sarcok emelkedhessenek. A készpénzfelvétel jelenlegi 3 ezrelékes felső határát eltörölni javasolják, így a bankok annyit kérhetnek az ATM-eket használóktól, amennyi jónak látnak. A verseny azonban korlátozza majd a lehetőségeiket. A kártyás vásárlásoknál viszont el kellene engedni a tranzakciós illetéket.

A tranzakciós illeték egyelőre nem sikertörténet, az ebből tervezett éves 301 milliárd forintos költségvetési bevételnek időarányosan még a fele sem érkezett az államkasszába, és csak halovány remény van arra, hogy az év végéig felgyorsulnak a befizetések. Kérdésre Bartha Lajos elismerte, hogy több nagyvállalat már kivitte az országból a devizaforgalmát, ezzel reagáltak arra a tízszeresre becsült költségnövekedésre, amelyet a tranzakciós illeték bevezetése számukra okozott. Konkrét volumennel és vállalatszámmal egyelőre nem tudott szolgálni. Ami tény, a külföldre áthelyezett devizatranzakciók nem segítették sem a hazai bankrendszer nyereségtermelő képességét, sem a foglalkoztatottsági mutatók javulását.

A kiemelt célt, a készpénzforgalom elektronizálását nem sikerült a remélt mértékben elősegíteni, ezt igazolja a sárga csekk töretlen népszerűsége. Az MNB-nél úgy látják, a sárga csekkel szemben az elektronikus számlafizetést kellene helyzetbe hozni, a csoportos beszedési megbízások növekedése ugyanis megállt, elérte fejlődési határait. A jegybanknál nem tartják igazságosnak azt, hogy az elektronikusan fizetőket diszkriminálják a postai csekkel fizetőkkel szemben.

Mint ismert, a szolgáltatók burkolt áremeléssel próbálták a helyzetet rendezni, de ezt a parlament jogszabállyal lehetetlenítette el. Bartha Lajos szerint a burkolt áremelés helyett van egy másik módszer, amivel a sárga csekkeseket is az elektronikus fizetés felé lehet jogszerűen terelni, s ennek bevezetésére javaslatot tesznek az illetékeseknél. A módszer, az ösztönzés mibenlétéről az igazgató nem árult el részleteket.

Arra a kérdésre, hogy nem piactorzító hatású-e, ha a sárga csekkes fizetésen sokmilliárdos nyereséget elérő Magyar Posta az FHB-vel közösen megvásárolja a Díjnet rendszert üzemeltető Díjbeszedő Zrt.-t, Nagy Márton azt válaszolta, hogy "mindenki azt csinál, amit akar", az MNB pedig rendszerszinten értékeli a hatásokat, és ha visszásságot tapasztal, akkor megteszi észrevételeit. Egyelőre azonban nincs miről beszélni.

A kártyahasználat ösztönzése érdekében számos programot indít, illetve támogat az MNB. Fejér megyében regionális fejlesztési programot indítanak a piaci szereplők bevonásával, a kártyatársaságok, a bankok és a helyi iparkamara részvételével. A cél, hogy a lehető legtöbb kereskedelmi és vendéglátóhelyet felkeressék, és kedvezményes konstrukciókban kínálják a POS-terminálok felszerelését. A projekt júliustól novemberig tart, utána kiértékelik az eredményeket. A lényeg, hogy a csatlakozóknak kezdetben nem lesznek költségeik a rendszer telepítésénél, igaz, később már nem lesz ingyenes a rendszer használata.

Ezen azonban finomítani fognak, már a jövő év elejétől csökkennek a bankközi jutalékok, azaz a kereskedőknek felével, harmadával kevesebb jutalékot kell majd fizetniük a bankoknak, s ez már ösztönzi majd a kiskereskedőket a POS-terminálok beszerzésére. Valakinek azonban állnia kell a számlát, s ezek minden bizonnyal a kártyahasználók lesznek. Az MNB számításai szerint az éves kártyadíjak 20 százalékkal emelkednek amiatt, hogy a bankok a jutalékcsökkentés miatt kieső bevételeiket pótolják. A lakosság számára a drágulás vállalható mértékű lesz, cserébe több helyen fogják tudni használni kártyájukat, azaz a szolgáltatás színvonala akár emelkedhet is.