Az MNB közlése szerint, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,2 százalékponttal, 1,7 százalékra csökkent, a keresletérzékeny termékek inflációs mutatója azonban 1,6 százalékról 1,8-ra, a ritkán változó árú termékek inflációja 1,5-ről 1,6 százalékra nőtt.

Az inflációs alapmutatók közlésével a jegybank az inflációs kilátásokat meghatározó tendenciákra hívja fel a figyelmet, mivel azok az aktuális tényadatokból kiszűrik az egyszeri tényezők hatását.

Az indirekt (fogyasztási, jövedéki) adóktól szűrt maginfláció a januári 0,6 százalékpontos esés után tovább csökkent. A feldolgozatlan élelmiszerek és energiaárak kiszűrésével előállított maginfláció a januári 120 bázispontnyi csökkenéssel az alapinflációval megegyező 3,7 százalékra csökkent, februárban azonban csak 0,1 százalékponttal mérséklődött tovább és ezzel a maginfláció mutatója 2011 júliusa óta először emelkedett 2,8 százalékos általános fogyasztói inflációnál jóval magasabbra.

A keresletérzékeny termékek inflációs mutatója - , amely további szűkítéssel az adószűrt maginflációt megtisztítja a feldolgozott élelmiszerek áralakulásától -  februárban azt követően emelkedett ismét, hogy januárban 32 hónapja legnagyobb, 0,5 százalékpontos csökkenéssel 1,6 százalékosra mérséklődött.

A ritkán változó árú termékek inflációja - a harmadik alapmutató -  az MNB számításai szerint januárban szintén 0,5 százalékponttal csökkent, de a februári szerény emelkedés után is alacsonyabb mint 2011 szeptembere óta valaha is volt.  A ritkán változó árú termékek inflációja olyan lassú átárazódású termékkör árváltozását mutatja, amely a középtávú inflációs folyamatokat jól képes előre jelezni, mert a kosárban lévő termékek legfeljebb 15 százalékának változik az ára havonta.