Ellenvélemény nélkül maradt az alapkamat
Egyhangúan szavaztak a monetáris tanács tagjai, és úgy döntöttek, változatlanul hagyják a jegybanki alapkamatot - jelentette be Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A legutóbbi, a március 23.-ai ülésen kilenc tag közül a hat külső az alapkamat tartása, a három belső tag, a jegybankelnök valamint Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökök, az alapkamat egy százalékos emelését támogatta. Arra a kérdésre, mi változott egy hónap alatt, ami miatt most mindenki ugyanazt akarta, és nem volt másik javaslat, Simor András azt válaszolta: akkor sokkal sötétebb felhők mozogtak az égen és csak két héttel voltak túl azon az ülésen, ahol megállapodtak, hogy a forint védelméért minden létező eszközzel fel kell lépni. Azóta azonban javult a nemzetközi pénzügyi hangulat, némileg csökkentek a kamatfelárak, a régió megítélése kedvezőbb, a forint árfolyama - eltekintve a tegnapitól - viszonylag jól alakult. Az alapkamat rángatása egyébként sem céljuk, ezért csak akkor változtatnak rajta, ha valóban szükséges.
Nem befolyásolták a döntést Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap bejelentett intézkedései. Arra a kérdésünkre, hogy vajon akkor is az alapkamat tartása mellett maradnak, ha még nem ismerik a válságkezelő csomag újabb részleteit, Simor András határozott igennel válaszolt. Hozzátette, a kormány jól látja, a gazdasági növekedésnek két akadálya van, a költségvetés magas újraelosztása és az alacsony foglalkoztatás. Reméli, összességében végül a Parlament egy olyan csomagot fogad el, amely hosszabb távon csökkenő adósságpályára állítja a gazdaságot. A GDP arányos három százalékos államháztartási hiánycél tisztelendő, ám a befektetők bizalmának visszanyeréséhez, a gazdaság beindításához az is kell, hogy csökkenjen az állam adóssága - mondta.
- Más ez a kétezer milliárd, mint az a kétezer milliárd - reagált arra a megjegyzésre, hogy a Bajnai-kormány kiigazítási szándéka megegezik azzal az összeggel, amit korábban ő javasolt. Mint mondta, annak idején a büdzsé újraelosztásának csökkentése az adók mérséklését szolgálta volna, most azonban csak kiadáscsökkentéséről lehet szó, másra nincs lehetőség. Szerinte szerencsés lett volna korábban lépni. Hozzátette, azok a kiigazítási intézkedések, amelyek a munkaerőpiaci aktivitás növelését szolgálják - nyugdíj, gyes/gyed - strukturális reformoknak értelmezhetők, ám a jelenlegi környezetben nem hoznak jelentős változást, két-három év múlva hathatnak.
A büdzsé kiigazításai átmenetileg rontják a gazdasági növekedés esélyeit, még akkor is, ha hosszabb távon szükség van rájuk - tette hozzá Simor András.
Az MNB következő inflációs előrejelzésében ezért rosszabb GDP romlással fog számolni, mint az eddig várta. A jegybank középtávú inflációs célja azonban akkor is három százalékos, ha a tervezett áfa és jövedéki adó emelések átmenetileg eltérítik ettől a pályától. Ráadásul, mint azt Simor mondta, akkor tudnak számolni a változásokkal, ha azok meg is valósulnak. Hozzátette, azt azért tudni kell, hogy a lépéseket egy kereslethiányos gazdaságban teszi meg a kormány, így nem várható tőlük számottevő hatás. A piaci szolgáltatások inflációjának idei jelentős csökkenése is a visszaeső kereslet hatását tükrözi. Kamatcsökkentésre várhatóan csak akkor kerül majd sor Magyarországon, ha a nemzetközi környezet javul, vagy a magyar gazdaság kiigazodásának az első jelei jelentkeznek.
Tartásindoklás
A monetáris tanács MTI által ismertetett indoklásában kifejti, hogy a reálgazdasági és inflációs kilátásokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve döntöttek az alapkamat szinten tartása mellett. A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaság idén jelentős recesszión megy keresztül. Az infláció - részben a gazdasági visszaesés árazásra gyakorolt fegyelmező hatásának köszönhetően - a monetáris politika számára releváns időhorizonton a 3 százalékos cél körül alakulhat. A közelmúltban napvilágot látott adatok egyre romló képet rajzolnak ki a gazdaság kilátásait illetően. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet visszaesése és a hitelezési aktivitás csökkenése jelentős mértékű lassuláshoz vezetett.
Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom alakulása a recesszió elmélyülésére utal. A nemzetközi finanszírozási helyzet változásához és a romló jövedelmi kilátásokhoz a lakosság a fogyasztási kiadások visszafogásával alkalmazkodik, ami csökkenti a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét - áll az indoklásban.
A globális és a hazai lassulással párhuzamosan az infláció jelentősen mérséklődött. A piaci szolgáltatások inflációjának idei jelentős mértékű csökkenése a visszaeső kereslet hatását tükrözi.
A forint árfolyamának az év első hónapjaiban végbement leértékelődése egyelőre csak részben jelentkezett az iparcikkek inflációjában. A gyengülés inflatorikus hatása a következő hónapokban erősebbé válhat, amit azonban a csökkenő kereslet tompíthat - áll a monetáris tanács közleményében.
Az elmúlt hónapban javult a globális kockázatvállalási hajlandóság, és megállt a közép-kelet európai régió kockázati megítélésének korábbi hónapokban tapasztalt fokozatos romlása. A nemzetközi és hazai pénzügyi piacok azonban továbbra is rendkívül kiszámíthatatlanok - figyelmeztet a monetáris tanács. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. május 8-án 14 órakor jelenik meg.
A monetáris tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a 9,5 százalékos kamat.
Londoni elemzők kamattartás után
Eltérő véleményeket fogalmaztak meg londoni piaci elemzők a további magyarországi pénzügypolitikai pálya irányával kapcsolatban az MNB hétfői kamattartó döntése után: kamatcsökkentési és kamatemelési várakozás egyaránt szerepelt az előrejelzésekben, függően attól, hogy a szakértők szerint a forint gyengesége vagy a recesszió mélysége lesz-e az kamatpályát kijelölő fő tényező.
Neil Shearing, a Capital Economics londoni gazdaságelemző cég közép-európai közgazdásza a magyar jegybanki kamatot 9,50 százalékon tartó hétfői döntés után az azt mondta: előbb-utóbb kamatcsökkentésnek kell következnie, "ha nem ebben a negyedévben, akkor a következőben".
Shearing szerint a Capital Economics 7,5 százalékos magyarországi gazdasági visszaeséssel számol az idén. Ez olyan mértékű zuhanás, amely végül pénzügypolitikai enyhítést tesz szükségessé, tette hozzá.
A Capital Economics tartja érvényben a legsúlyosabb magyarországi recessziós előrejelzést a Cityben, bár vannak olyan prognózisok, amelyek 6 százaléknál nagyobb mértékű GDP-mínuszt valószínűsítenek 2009-ben a magyar gazdaságra.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének minapi elemzése szerint a ház a magyar ipari termelési érték vártnál nagyobb zsugorodása miatt az eddigi 4,5 százalékról 5,5 százalékra módosította a magyarországi GDP-érték idei visszaesésére adott becslését. A cég mindazonáltal hozzátette: az új miniszterelnök által körvonalazott takarékossági csomaggal együtt a magyar GDP-érték idei visszaesése "jóval meghaladhatja" a 6 százalékot is.
A 6 százalék körüli idei magyarországi visszaesés előrejelzése más nagy londoni házak elemzéseiben is felbukkant már. A Standard & Poor's hitelminősítő például, amely a múlt hónap végén a befektetésre ajánlott sáv alsó szélére, "BBB mínusz"-ra rontotta a magyar szuverén adósosztályzatot, a lépéshez fűzött indoklásában éppen 6 százalékos magyar GDP-mínuszt valószínűsített 2009-re.
Vannak ugyanakkor ennél enyhébb citybeli előrejelzések is a magyarországi recesszióra. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének jelenleg érvényes prognózisa szerint a magyar GDP-érték az idén 4,5 százalékkal csökken, a Fitch Ratings hitelminősítő Londonban nemrég kiadott feltörekvő európai helyzetértékelésében pedig 5 százalékos egész éves idei magyarországi visszaesést valószínűsített.
Wike Groenenberg, a Citigroup londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokért felelős igazgatója a kamattartásról hozott hétfői MNB-döntés után ugyanakkor azt mondta: a súlyos recesszió ellenére a magyar pénzügypolitikát "teljes egészében" a forintárfolyam határozza meg. Groenenberg szerint a kockázatok a forint további gyengülése felé hatnak, és így megvan annak is a kockázata, hogy az MNB a következő hónapokban kamatot emel. A Citigroup vezető szakértője azt mondta: ennek időzítését nehéz megjósolni, mivel ez elsősorban a globális kockázatvállalási hajlamtól függ, semmint a magyarországi fejleményektől. Hozzátette: ha az euró forintárfolyama visszaemelkedik a 310-320-as sávba, akkor a Monetáris Tanács tagjainak többsége már a kamatemelés mellett dönthet.
Groenenberg szerint nem elsősorban ez az árfolyamsáv lenne a meghatározó - a forint járt már ebben a sávban anélkül, hogy az MNB kamatot emelt volna -, hanem az, hogy a forint tartósan megmarad-e ilyen árfolyamszinten. A magyar valutának hosszabb ideig ezen a szinten kell maradnia ahhoz, hogy a jegybank kamatot emeljen, mondta a Citgroup londoni igazgatója, aki ugyanakkor 50 százaléknál nagyobb esélyűnek nevezte a három hónapon belüli MNB-kamatemelést.
A magyarországi pénzügypolitikai szigorítás előrejelzése mindazonáltal nem általános konszenzus a Cityben. A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint is a forintárfolyam áll a Monetáris Tanács figyelmének középpontjában. A cég ugyanakkor az európai feltörekvő térségre kiadott legutóbbi prognózisában valamelyest enyhített korábbi előrejelzésén, amely még úgy szólt, hogy tizenkét havi távlatban sem várható kamatcsökkentés Magyarországon.
A GS jelenleg érvényes előrejelzése az, hogy ha az új magyar kormánynak sikerül életbe léptetnie a költségvetési takarékossági csomagot, az lehetőséget teremthet a kamatcsökkentésre az idei év későbbi szakaszában.
A JP Morgan legújabb előrejelzése őszre valószínűsíti a magyarországi kamatcsökkentések folytatódását, és az év egészére 1,00 százalékpontos enyhítést vár. A ház távlati prognózisában 2010 első negyedévének végére 8,00, 2010 közepére 7,50 százalékos MNB-kamatszint szerepel.
Drágábban működik az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működési költségei tavaly 14,9 milliárd forintot tettek ki, ami 2,3 százalékkal magasabb a 2007. évinél, reálértéken azonban 3,6 százalékkal kisebb - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelezte: az MNB új vezetésének irányítása, azaz 2007 óta a működési költségek reálértéken 12 százalék csökkentek.
Simor András közölte: a következő hetekben jelenik meg az MNB gazdálkodásának tavalyi összesítése, amely 5,5 milliárd forintos veszteséget mutat. Ez az MNB-től nagyrészt független folyamatokból adódik, például abból, hogy a jegybanknál elhelyezett forintbetétekre magas kamatot fizetett az MNB.
