A hazai bankok finanszírozása drágábbá és nehezebbé vált, mindezek együttes hatásaként a hitelezési képességük is gyengült. Ez összességében azt jelenti, hogy a vállalati szektor felé kevésbé tudtak hitelt nyújtani – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) januárban készített, a tavalyi utolsó negyedévről szóló, új hitelezési felmérése. A gazdasági szereplők számára nem túl jó jel, hogy a hitelezési képesség romlását a bankok ekkora aránya utoljára a 2008. szeptemberi válság kitörésekor jelezte.

Ennek olyan következményei is lettek, hogy a vállalati szegmensben ismételten szigorodtak a hitelkihelyezés feltételei. Az további kedvezőtlen fejleménynek látszik, hogy a bankrendszer egy jelentékeny része az idei év első felében további szigorítást tervez, ez a bankrendszer 60 százalékát jelenti. Jellemző egyébként, hogy a fedezeti elvárásokat, valamint a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteket növelték meg a pénzintézetek.

Hozzáteszik: a háztartási hitelek esetében is szigorították a bankok a hitelfedezeti mutatók és a jövedelmi követelmények esetében az elvárásaikat. Emellett a jelzáloghitelek feltételei sem javultak, sőt, a kamatok emelkedtek az év utolsó negyedévében. A piaci helyzet ebben a szektorban úgy alakul, hogy a hitelkondícióikkal a bankrendszer jelentős része az úgynevezett prémium ügyfélkörre koncentrál, vagyis a magasabb jövedelműeket, illetve a jelentős önerővel, illetve a jó minőségű fedezettel rendelkezőket keresi. Az egyelőre bizonytalan, hogy ez a magatartás a végtörlesztés átmeneti hatásának tudható be, vagy ez tartósan megmarad.

Az MNB ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy ezek a fejlemények nem kizárólag Magyarországra jellemzőek. Hasonló folyamatok, azaz a hitelezés feltételeinek szigorítása az eurózónában és a régióban is jellemzőek. Az Európai Központi Bank adatai szerint a szigorító bankok száma számottevően emelkedett az előző negyedévhez képest.

A hitelkeresletre jellemző, hogy a bankok csökkenő keresletet tapasztaltak a lakáscélú kölcsönök esetében, míg a fogyasztási hitelek iránt összességében változatlan keresletről számoltak be – hangsúlyozza a jelentés.

A rövid lejáratú vállalati hitelek terén ugyanakkor a bankok keresletnövekedést észleltek. E mögött az állhat, hogy az elmúlt év első felében elsősorban az exportáló szektorok teljesítménye növelhette a rövid lejáratú források iránti szükséget. Emellett egy olyan körülményt is megemlít az MNB ezen növekedés mögött, hogy az elhalasztott gépbeszerzések miatt a karbantartás és a szerelés költségeit próbálták ilyen módon finanszírozni a cégek. A hosszú lejáratú hitelekről szólva a jelentés megemlíti, hogy továbbra sem élénkül, sőt visszaesést tapasztalt az utolsó negyedévben.

A jegybank a nemrégen elindított kétéves lejáratú fedezett hitellehetőségével kapcsolatban csupán annyit jegyez meg, hogy bízik benne: ez mérsékli a bankrendszer hitelezési képességének elmúlt időszakban tapasztalt csökkenését.