A háztartások 2009 márciusa óta minden hónapban több devizahitelt törlesztenek, mint amennyi új hitelt felvesznek. Mind a forint-, mind a devizabetéteik állományát csökkentették. A deviza betétkivonás az elmúlt egy évben egyedül februárban tört meg.  Nettó pozíciójukat nem a betétkivonási és hiteltörlesztési tranzakciók változtatták meg, hiszen a  betétekből  21,3 milliárdot vontak ki,  a hiteltörlesztés 20,5 milliárd forinttal haladta meg a felvételt.

Alapvetően a forint svájci frankhoz és euróhoz mért 4,5, illetve 4,4 százalékos májusi gyengülése miatt, 203 milliárd forintnyi árfolyam és egyéb átértékelődési veszteséggel a háztartások deviza adóssága 177,6 milliárddal emelkedett májusban annak ellenére hogy 25,5 milliárddal több devizahitelt törlesztettek, mint amennyit felvettek.

A devizabetéteken elért 54,4 milliárd forintnak megfelelő árfolyamnyereség viszont meghaladta a 13,6 milliárdnyi betétkivonást, így a lakossági devizabetét állomány is nőtt, ha jóval szerényebb mértékben is mint az adósságok.

A lakossági hitelállománynak a betétállományt meghaladó növekedése miatt az április végi szerény 25 milliárdról 170 milliárdra nőtt a háztartások nettó tartozása a belföldi bankrendszerrel szemben. A háztartások nettó devizaadóssága a hitelek 4520 milliárd forintos és a betétek 1018 milliárdos állományának egyenlegeként 3502 milliárdra nőtt a múlt hónapban. A forinthitelekkel és betétek 3330 milliárd forintos pozitív egyenlege azonban elmarad a nettó lakossági devizaadósságtól - derül ki az MNB pénteken közzétett adataiból.