A hazai össztermék (GDP) az idén a korábban jelzett 0,8 százalék helyett 1,4 százalékkal lesz alacsonyabb, mint 2011-ben, míg jövőre fordulat következhet be, de a következő éveket is tartósan lassú növekedési pálya jellemzi majd – mondta Virág Barnabás, a jegybank vezető elemzője az MNB friss inflációs jelentésének bemutatásán.

A 2013-ra szóló GDP-becslését pedig 0,8 százalékról 0,7 százalékra vette vissza a jegybank. Jövőre az új autóipari kapacitások belépése, az Audi-gyár és a kecskeméti Mercedes-gyár termelésének felfutása segítheti az exportot, az építőipar lassan magához térhet, míg a mezőgazdaság az ideinél csak jobb évet futhat.

A beruházási boom elkerüli az országot, az idei 5,9 százalékos visszaesés jövőre megállhat, azaz négy év folyamatos csökkenés után végre megáll a lejtmenet. A munkanélküliségi ráta tartósan magas, 10 százalék feletti marad. A versenyszféra egyelőre óvatos, nem termeli tízezrével az új munkahelyeket.

A foglalkoztatottság ennek ellenére tovább nő, és 2014-ben várhatóan eléri az 58 százalékot, elsősorban a közmunkások számának gyors emelkedése miatt. A munkahelyvédelmi akcióterv segíthet ebben. A program fő nyertesei a foglalkoztatási terheken spórolni tudó, s ezzel nyereségességét helyreállító, illetve növelő vállalati szféra lesz.

Virág Barnabás ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a vállalkozások munkaügyi költségei a minimálbér-emelés és a bérkompenzáció nyomán az idén 7 százalékkal növekedtek, ami foglalkoztatási kockázatot jelent a jövőre nézve. A munkahelyvédelmi programnak ugyanakkor minimális foglalkoztatásélénkítési hatása lehet – vélte a vezető elemző.

A költségsokkok és kormányzati adóemelések miatt az infláció gyorsul. A fogyasztói árindex az idén 5,3 százalék helyett 5,8 százalék lehet az év átlagában, de jövőre a 3,5 százalékos júniusi becslés helyett már 5 százalékot várnak a jegybank elemzői. Az árindex nagyjából egy év múlva kezd el folyamatosan csökkenni, s az 5 százalékról 2014 második felében süllyedhet a jegybank inflációs céljaként meghatározott 3 százalékra – ha a jövő évre már bejelentett adóemeléseket újabbak nem követik.

A lakosság a képlékeny gazdasági helyzet miatt jövőre sem költekezik felelőtlenül: beruházásai és fogyasztása az ideinél 0,8 százalékkal lesz alacsonyabb. Ráadásul kevesebbet is költhet el, hiszen a reálbérek az idei 4 százalék után jövőre is csökkennek, méghozzá 1,3 százalékkal. A fogyasztást hitelekből sem pörgethetik fel, a bankok hitelezési hajlandósága ugyanis belátható időn belül nem javul, s 2014-ig a visszafizetések rendre meghaladják majd az új hitelek folyósítását.

A költségvetés GDP-arányos hiánya 3,5-4 százalék lehet jövőre – amennyiben a kormány nem találja meg a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos, reális és beszedhető forrását. Az MNB elemzői abból indulnak ki, hogy a kormány elkötelezett az EU/IMF-tárgyalások sikere mellett, s ezért a következő hetekben meghozza azokat az intézkedéseket, amelyekkel a megkövetelt 3 százalék alá lehet szorítani a deficitet.

Az idénre 2,8 százalékos lehet a hiány a vállalt 2,5 százalék helyett, míg a jövő évi 2,2 százalékos célt sem tudja elérni a kormány, a büdzsé 2013-as hiánya 2,4 százalék körül alakulhat. Mindez csak akkor lehetséges, ha nem nyúlnak hozzá sem az idei, sem a jövő évre betervezett tartalékokhoz.