A Magyar Nemzeti Bank a politikai nyomásgyakorlás újabb eszközének tekinti és visszautasítja Budai Gyula kormánybiztos vádjait. A megalapozatlan állítások veszélyeztetik az MNB tekintélyét és szakmai hitelességét. Budai Gyula állításával szemben az MNB gazdálkodása minden tekintetben megfelel a közpénzekkel történő jogszerű és tisztességes gazdálkodás szabályainak – állítja a jegybank közleménye.

A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja azokat a vádakat, melyeket ezúttal Budai Gyula kormánybiztos fogalmaz meg az MTI-nek eljuttatott közleményében az MNB gazdálkodásával kapcsolatban. Budai Gyula 2011. október 11-én, levélben fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz, érdeklődve bizonyos gazdálkodási kérdések iránt. A biztos levelében hivatkozott, az elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1236/2010. (XI. 16.) Korm. határozat hatálya alá azonban nem tartozik az MNB. Éppen ezért a kormánybiztos nem is jogosult az MNB-től tájékoztatás kérésére, még kevésbé a valóságot nem tükröző állítások megfogalmazására – állítja az MNB közleménye.

A Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását törvényben rögzített szervek, így az MNB Felügyelő Bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék vizsgálja, mely szervek az elmúlt időszakban teljesítették, teljesítik ellenőrzési kötelezettségüket – így a Budai Gyula által említett ügyekben is vizsgálatot folytattak. Azz is megjegyzik ugyanakkor, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatát még nem zárta le a jegybanknál.

Járai Zsigmond FB elnök, illetve Budai Gyula kormánybiztos által a nyilvánosság előtt elismételt alaptalan vádaskodások súlyosan veszélyeztethetik a jegybank tekintélyét és szakmai hitelességét.

A felügyelő bizottság elnöke, valamint az elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos állításaival ellentétben az MNB gazdálkodása minden tekintetben megfelel a közpénzekkel történő jogszerű és tisztességes gazdálkodás szabályainak.

Az MNB kitér arra, hogy elnöke Simor András a Költségvetési Tanács szeptember 23-i ülésén nem szavazta meg a testület költségvetést támogató véleményét, illetve nyilvánosságra hozott különvéleményében ismertette a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek elemzésén alapuló álláspontját, amely szerint a 2012. évi hiánycél pusztán az addig meghozott kormányzati intézkedések alapján nem érhető el.

Amint azt Simor korábbi nyilatkozataiban jelezte, a Magyar Nemzeti Bank elnökét – a jegybank szakmai véleményének nyilvánosságra hozatala, vagy álláspontjának következetes képviselete kapcsán – fenyegetni nem lehet.

Arra hivatkozva, hogy a közvélemyében ne torz vélemény szülessen a MNB felsorolja és ismerteti az gazdálkodásával összefüggő kérdésekere vonatkozó ismereteket. Ezek közül elsőként kifejtik a Magyar Nemzeti Bank a Felügyelő Bizottsága által a B&P Social Branding szerződése kapcsán folytatott vizsgálata során már jelezte, a nevezett esetben összeférhetetlenség nem állt, nem állhatott fönn.

Iglódi-Csató Judit, a kommunikációs terület akkori vezetője 2008.december 5-én írásban jelezte az MNB elnökének, hogy a férje tulajdonában lévő NetAktív Kft. 2009. első félévének végén új közös vállalatot alapít Braun Róbert cégével. A cégegyesülés jogilag ekkor még nem jött létre, így az összeférhetetlenség esete nem állt fenn. Jóllehet, az összeférhetetlenség esete jogilag nem állt fenn, ennek ellenére Simor András elnök 2008.december 8-i levelében arra szólította fel Iglódi-Csató Juditot, hogy a határozott időtartalmú szerződést annak lejárta előtt az MNB bontsa fel a B&P Social Branding Kft.-vel.

A 2008. novemberi sajtóbejelentések a cégegyesítés tervéről, az erre vonatkozó szándékról szólnak. Jogilag az egyesülés mintegy 9 hónappal később, 2009. szeptember 4-én történt meg.

A közlemény szerint Budai Gyula alaptalanul gyanúsítja a Magyar Nemzeti Bankot azzal, hogy a B&P Social Branding Kft.-vel kötött szerződéssel összefüggésben a 2009. januári és februári hónapokra vonatkozó teljesítésigazolások - kétszer 600 ezer forintról - hiányoznak.

Ahogy arról a Magyar Nemzeti Bank korábban már a jegybank Felügyelő Bizottságát is tájékoztatta, a B&P Kft. 2009. január / február havi teljesítési igazolásai az SAP rendszerben megtalálhatók (Ezen teljesítési igazolásokat az MNB a Felügyelő Bizottságnak bemutatta). Ezekből az állapítható meg, hogy a számlákhoz belső levelezéssel igazolhatóan készültek teljesítésigazolások.

Budai Gyula arculatváltással kapcsolatos állításait ugyancsak kifogásolják.

Az intézményi márkafrissítés teljes kiadása 45,7 millió forint volt. Ennek megközelítőleg fele a tervezés és az azt megalapozó kutatások díja, a fennmaradó hányad jelentős része olyan kiadás, amely arculatváltás nélkül is jelentkezett volna. A 45,7 millió forint egyébként a jegybank éves működési költségeinek alig több mint 0,3 százaléka. Érdemes talán az összehasonlítás kedvéért azt is megemlíteni, hogy a jegybank működési költségei 2010-ben közel 1 milliárd forinttal csökkentek, ez az összeg több mint hússzorosa az arculatváltási költségeknek.

Nem támasztható alá Budai Gyula azon állítása sem – mondják –, amely szerint Media Insight Kft.-vel kötött szerződést eredményező a pályázat során az MNB megszegte volna a törvény előírásait.

Ahogy azt a jegybank a Felügyelő Bizottság számára és Matolcsy miniszter úr számára is megküldött álláspontjában már leszögezte, az FB részjelentésében sem található semmi olyan tény, adat, ami megalapozná azt az állítást, mely szerint a közbeszerzési eljárás során jogszabálysértés történt volna.