"Csőben van a fordulat" – ezt a kifejezést használta Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a hazai hitelezési folyamatokat elemző negyedéves kiadványuk bemutatóján. Arra a kérdésre viszont nem tudott felelni, hogy a fordulat mikor szabadul ki abból a bizonyos csőből és milyen irányt vesz, illetve mekkora gellert kap azután, hogy a legújabb devizahiteles mentőakció eredményeként a bankrendszer újabb, ezúttal 900 milliárd forintosra becsült terhet kap a nyakába.

Mindenestre a vállalati hitelezésben valami megindult, de a pozitív változásokat sem a piac, hanem az MNB két lépcsős növekedési hitelprogramja (NHP) váltotta ki, amelynek keretében eddig ezermilliárd forint feletti hitelt helyeztek ki a kereskedelmi bankok közreműködésével. A legtöbb pénz az agráriumba folyt, mögötte a feldolgozóipar és a kiskereskedelem következik.

A második negyedévben a vállalati hitelállomány 43 milliárd forinttal nőtt a március végi állapothoz képest. Ez rendszerszintenugyan nem számottevő többlet, viszont Vonnák értékelése szerint azt jelzi, hogy immár cégmérettől függetlenül mindenütt nő a hitelállomány. A második negyedévben 471 milliárd forint értékben helyeztek ki új céges hiteleket, miközben a sorozatos alapkamat-csökkenések nyomán az átlagos kamatláb 5,1-ről 4,7 százalékosra csökkent.

Érdekesség, hogy a devizahitelek előretörtek, friss állományuk 197 milliárd forintot tesz ki, ez a nemzetközi konjunktúra kibontakozásához köthető beruházási boommal lehet összefüggésben. A 271 milliárdnyi forinthitel feléhez viszont az MNB nyújtott forrást az NHP révén. A hitelprogrammal a jegybank elérte célját, a kkv-szektor és ezen belül is a mikrovállalkozások olcsó forráshoz jutottak – hangoztatta az igazgató. Különösen a hitelfronton eddig mostohán kezelt mikrovállalkozások örülhetnek, részarányuk már 40 százalékos az NHP kihelyezéseinél. A vállalatfinanszírozás régiós összevetésben is egyre kedvezőbb feltételekkel zajlik – azért nem eléggé –, kamatszinten ugyan utolértük a szlovénokat és a lengyeleket, ám nálunk így is csak a románoknál drágább a hitelfelvétel költsége.

A hitelezési felmérésben résztvevő kereskedelmi bankok válaszaiból kiderül, hogy a kölcsönök iránti kereslet növekedésére lehet számítani, ám a feltételek jottányit sem lazulnak, azaz ha van pénz, akkor sem lesz egyszerű hozzájutni.

Ugyanez elmondható a lakossági hitelekről is, noha a bankok oldaláról megvan a készség a feltételek enyhítésére, az MNB e szándéknak vélhetően keresztbe tesz a jövő januártól bevezetendő, hitelfelvételt és az eladósodást megnehezítő intézkedéseivel. A törlesztőrészletnek az ügyfél valós, igazolt jövedelmének százalékában történő meghatározása Vonnák Balázs szerint nem lesz érdemi korlátozó hatással a hitelezésre, viszont hozzájárul a gazdaság további kifehérítéséhez. Erre a megállapításra vezettek az MNB-nél az elmúlt időszak adatait felhasználó modellkísérletek.

A bankok már jelezték, hogy a fogyasztási hiteleknél nem tudnak elképzelni több lazítást, az új folyósítások esetében a fedezetlen áruhiteleknél 23, a szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél tíz százalékos kamattal lehet kalkulálni. A lakáskölcsönök teljes hitelköltsége (THM) viszont már 7,6 százalékra olvadt és itt még van tartalék a rendszerben, ugyanis itt az alapkamat-csökkentések csak később fejtik ki kedvező hatásukat. Az MNB-jelentés azt is megállapítja, hogy a kamattámogatásos állami hitelnek csak a szerződők negyede felel meg, s ahogy javulnak a banki kondíciók, úgy romlik a népszerűsége.

A teljes lakossági hitelállomány csökkenése a második negyedévben sem szakadt meg, ezúttal 61 milliárdos volt mínusz. A devizahitelek törlesztése és az adósságcsapdából való menekülés ma is erősebb motivációt jelent, mint az újbóli eladósodás. De nem mindig lesz ez így. Az MNB várakozásai szerint a devizahitelek kivezetésével a lakosság terhei csökkenek, és új hiteleket tudnak majd felvenni, hasonlóan azokhoz, akik a gazdasági növekedés révén többletjövedelemhez jutnak, és arra alapozva bátrabban folyamodnak valamilyen kölcsönért.