Azzal, hogy a kormány 18 százalékkal emelné a minimálbér összegét 2012-ben, egy sor szociális ellátás maximális összegét is automatikusan ekkora mértékben növelné. A hatályos jogszabályok ugyanis a mindenkori minimálbérhez kötik például az álláskeresési járadék, a gyermekgondozási díj (gyed) és a táppénz összegét. Korántsem biztos azonban, hogy ez így marad: kormányzati körökből nem tudták a Népszabadságnak megerősíteni, hogy minden marad a régiben, mivel „minden a nemzetgazdasági tárca előterjesztéséből fog kiderülni”. Matolcsy Györgynek szeptember 28-ára kell előállnia a javaslataival, amelyekből az is kiderülhet, miképpen kompenzálják azokat a munkaadókat és munkavállalókat, akiknek az arányos, egykulcsos szja-rendszer jövő évi változata veszteséget okoz.

Tekintettel a kötelező legkisebb munkabér jelentős emelésére, nem volna meglepő, ha nem maradna érintetlen az ellátások minimálbérhez horgonyzása. Az Országos Egészségbiztosítási Alap adatai azt mutatják, hogy táppénzt 2010-ben havi átlagban 76 ezren kaptak, míg gyedben 96 682 édesanya részesült havonta. Álláskeresési ellátást pedig több mint 143 ezren kaptak idén júniusban a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal kimutatása szerint. Vagyis 300 ezer embert érint, mikéntváltozik az ellátásuk maximális összege.

A táppénz esetében idén változott a törvényi szabályozás: a 2011 április 30-át követően beállt keresőképtelenség esetén a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200 százaléka harmincad részének megfelelő összeget, ami a 78 ezres minimálbér mellett 5200 forintot jelent (a május előtt táppénzre jogosultak még a minimálbér négyszeresére voltak legfeljebb jogosultak, vagyis 10 040 forintot juthattak). Amennyiben nem nyúlnak hozzá a szabályokhoz, a jövő évi 92 ezer forintos minimálbér mellett maximálisan 6133 forint járna minden táppénzen töltött nap után.

A gyermekgondozási díjnál a plafont a mindenkori minimálbér kétszeresének hetven százaléka jelenti. Ez jelenleg 109 200 forint, jövőre 128 800 forint járna. Az álláskeresési járadékról pedig azt mondja ki a törvény, hogy maximális összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér napi összegét. Vagyis idén a 78 ezer forint időarányos részét kell számolni (3590 forintot kell számolni napibér esetén), jövőre 92 ezer forint lesz az alap (számításaink szerint ez 4239 forintos napibérnek felelne meg).

Nyomós ok lehet a kormány számára a minimálbér szerepének átgondolására, hogy szélsőséges esetben éves szinten 47-50 milliárd forint többletkiadást okozhatna az államháztartásnak a minimálbér emelés átgörgetése az ellátásoknál. Ez csak akkor következne be, ha minden ellátott esetében azt feltételezzük, hogy a maximális összegre jogosult, ami életszerűtlen feltételezés. Azt viszont biztosan ki lehet jelenteni, hogy több tízmilliárd forint hiányozna a büdzséből akkor, ha nem nyúlnak hozzá a törvényekhez.

Ennek módja lehet például, hogy a mostani értékeknél alacsonyabban húzzák meg az ellátás felső határát: például a gyed esetében nem a minimálbér kétszeresének hetven, hanem csak negyven százalékát adják oda a jogosultaknak. Dönthet úgy is a gyermekvállalást, a demográfiai helyzet javítását politikai célnak tekintő kormány, hogy a gyed összegéhez nem nyúl, ellenben a táppénzesek és az álláskeresési ellátásban részesülőknél lejjebb viszi a limitet.