Az idén a fuvarozókra, a munkaerő-kölcsönzőkre, az internetes kereskedőkre, a befektetési szolgáltatókra, a felnőtt és egyéb oktatással foglalkozó vállalkozásokra, a gépjárműkölcsönzőkre, valamint a reklámcégekre figyel különösen az APEH. A hatóság tegnap hozta nyilvánosságra 2009-es ellenőrzési tervét. E szerint az oktatással foglalkozó vállalkozóknál, a gépjárműkölcsönzőknél és a reklámcégeknél régiónként megállapított jövedelmezőségi mutatókat fognak számonkérni, illetve vizsgálni annak okát, ha az illető cég nem éri el azt. Közép-Magyarországon például 8 százalékos jövedelmezőséget várnak el a gépkocsi kölcsönzésben, a hirdetési piacon öt, az oktatásban pedig tíz százalékos jövedelmezőséget valószínűsítenek.

A munkaerő-köcsönzőknél főleg az azonos tulajdonosi körhöz tartozókat keresik majd meg. A fuvarozók esetében az általuk szállított áruval kapcsolatos elszámolásokra koncentrálnak, mivel a tapasztalat szerint az igen nagymértékű áfát eltüntető láncügyletek szereplői között rendre található fuvarozó vállalkozás is.

Az újdonságok között van néhány olyan ellenőrzés-típus is, amit az új adószabályok írnak elő. Így immáron az evásoknak és más átalányadózóknak is kötelező gyűjteni a beszerzéseikről szóló számlákat, és ezekről nyilvántartást is kell vezetniük. S ha jön az APEH ellenőr, akkor ő ezt a nyilvántartást és a hozzá tartozó bizonylatokat kérheti.

Kérdéses, mit fog tenni az ellenőr, ha nincs se nyilvántartás, se számla? Egy vállalkozó alapkiadásairól az APEH is bekérhet információkat, bizonylatokat – utalt Varga Lászlóné, az APEH elnök-helyettese a közüzemi kiadásokra. S persze sok esetben valószínűsíteni lehet némi irodai költséget is, amit szintén számon lehet kérni. Nagyobb tételekre azonban csak úgy bukkanhat rá az ellenőr, ha a számlát kibocsátó cégtől indul el az evás partner felé.

A számlamegőrzés ellenőrzése tehát meglehetősen munkás feladat, és aligha áll arányban az ellenőrzési munkával az általa nyerhető haszon. Ha valakinél nem találnak olyan számlát, amelyhez tartozó kiadás bizonyítható, akkor a vállalkozót a számlaérték 20 százalékára büntethetik.

Bár eddig is vizsgálták a cégeknél a napi záró pénzkészletet (úgynevezett házipénztár) és az ehhez tartozó szabályzatot, érdemi szankcionálásra mostantól ad lehetőséget a jogszabály. Januártól ugyanis legfeljebb az előző üzleti év bevételeinek két százaléka, legalább 500 ezer forint lehet a napi záró készpénzállomány havi átlaga. A hatóság külön erre nem fog elrendelni vizsgálatot, azoknál a cégeknél viszont megnézik, ahol amúgy is átfogó ellenőrzést végeznek.

A készpénzállomány korlátozása azért fontos, mert sok vállalkozó úgy vett ki pénzt cégéből (a céges bankszámláról), voltaképpen magánhasználatra, hogy a könyvelésében azt a cég pénztárába tette, így akár sokmilliós pénztárállományok is felhalmozódtak papíron. Vannak persze olyan esetek, amikor az előírás betartása nehezen, vagy nem kivitelezhető – olyan szolgáltatási ágakban, ahol túl későn van ahhoz a pénztár zárása, hogy bankba vigyék a pénzt. Ha valamely cég tudja bizonyítani az APEH-nek, hogy nála ez a helyzet, a hatóság tehet egyedi kivételt, adhat egyedi engedélyt.

Hogy mi lesz a sorsa a sokat vitatott készpénzkorlátozó szabálynak, egyelőre nem tudni. Mindenesetre az APEH február eleje óta ellenőrizheti, hogy a számlanyitásra kötelezett vállalkozók 250 ezer forint felett csak átutalással fizethetnek egymásnak. Ezzel együtt a hatóság egyelőre nem a büntetésre koncentrál, a következő időszakban inkább felhívják a vállalkozók figyelmét a szabály betartására.

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelőn folytatja az APEH az idén is az adóminimalizálók ellenőrzését – ők általában minimális áfa-fizetés mellett jelentős jövedelmet titkolnak el. Míg 2007-ben 63, tavaly már 132 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg ezekben az esetekben. Szintén az áfa a főszereplője a körbeszámlázásos ügyleteknek, amelyeket az eddigi intenzitással visz tovább az APEH. Azt, hogy a tavaly óta fordított adózással működő ágazatokban milyen eredményt hozott a 2008 januárja óta élő szabály, most vizsgálja majd részletesen a hatóság. (Egyes ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál nem az eladó számítja fel az áfát, hanem a vevő, aki egyszersmind le is vonja azt). S folytatódnak a vagyonosodási vizsgálatok is, nagyjából olyan mértékben, mint tavaly: 2008-ban mintegy hatezer vizsgálatot zártak le 32 milliárd forint adóhiány megállapításával.