Miről szól a balhé a földtörvényben?
Igenis meg kell nyitnunk az Európai Unió ötszázmillió állampolgára előtt a hazai földhasználat lehetőségét, erre kötelez bennünket az erről aláírt csatlakozási szerződés, de a spekulánsokat kizárjuk a birtokszerzésből – érvelt az ellenzéki bírálatokkal szemben Font Sándor fideszes képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke a termőföld forgalmazásáról szóló törvény országgyűlési záróvitájában.
A javaslattal kapcsolatban a kormányzatot a Jobbik konkrétan hazaárulással vádolta meg, a baloldali ellenzék pedig részben a piacra termelő, legálisan működő állattenyésztés elsorvadását vizionálta a jogszabálycsomag elfogadása miatt. Gőgös Zoltán szocialista képviselő szerint a törvény elfogadása után tíz év múlva nem lesz fejőstehén hazánkban. Az ökopárti álláspont szerint a legnagyobb értékű nemzeti vagyontárgyunk adásvételi és birtoklási szabályairól nem folyt le érdemi társadalmi vita.
Ezen érvek alapján azt kérték az ellenzéki képviselők, hogy a törvényről szóló voksolást halassza el a Tisztelt Ház. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a zárószavazás előtt minden vádat visszautasított és kijelentette, hogy a jövőben Magyarországon csakis az úgynevezett földműves szerezhet mind földtulajdont (ha az illető természetes személy), mind földhasználati jogot (ez a céges formában működő termelők számára lesz elérhető). A maximális birtokméret elvileg 1200 hektár lesz, ez azonban bizonyos szempontok szerint – foglalkoztatás, állattenyésztés – a jövőben 1800 hektárig növelhető lesz.
Vagy még ennél is tovább: egy későbbi, az úgynevezett, a kormányzat által kiemelt jelentőségű agrárvállalkozásokról, mintagazdaságokról szóló törvényben információink szerint a kormány által későbbiekben meghatározandó szempontok szerint kiválasztott hazai tulajdonú cégek gyakorlatilag akár teljes mértékben mentesülhetnek a korlátozások alól.
A jogszabály a belföldieket illető forgalmi jogszabályokra nézve a jövő év elején, a külföldiekre, tagállami polgárokra vonatkozóan jövő májusban lép hatályba. Az utolsó pillanatban, a kormány előterjesztése alapján azonban az előzetes, számtalanszor módosított szöveghez képest is újabb jelentős változások jelentek meg a szavazási forgatókönyv szerinti változatban.
Ezek közül a legfontosabb az ellenzéki bírálatok szerint az, hogy a nagyobb vállalkozások saját tagjaitól bérelt területekről csak akkor nem kell a törvény által most létrehozott helyi földbizottságoknak állást foglalniuk, ha az adott tag tulajdoni hányada az illető cégben meghaladja a 25 százalékot. Az utolsó pillanatban beillesztett változtatást a törvény előkészítésében informálisan részt vevő forrásunk „lex Mészáros Lőrincnek” nevezte, mivel az kizárólag a néhány tagú, de jelentős földterületet használó vállalkozásoknak kedvez – Orbán Viktor személyes ismerőse, a felcsúti polgármester, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke pedig pontosan ilyen céget vezet. A passzus viszont könnyen kihúzhatja a talajt a sok taggal működő szövetkezetek, illetve azok jogutódjai alól, 60-70 ezer munkahelyet veszélyeztetve.
Jelen pillanatban talányos egyébként a helyi földbizottságok tényleges jogi státusza is. Esetleges vétójuk ugyanis egy polgárjogi perben nem feltétlenül számít majd ügydöntőnek, ha a földet vásárló – akár uniós állampolgár – bizonyítja, hogy az előírt egyéb feltételeket teljesítette. Nem tudható ma még az sem pontosan, ki lehet majd tagja a bizottságnak, mert a szöveg a nem helybeli, tehát a közösségtől távolabb élő földhasználó szerepvállalását sem zárja ki.
De maga a törvény is nyitva hagy kérdéseket saját érvényességét illetően. A rendelkezések között ugyanis az is szerepel, hogy a passzusok a későbbiekben megszülető egyéb jogszabályokkal átírhatóak lesznek. „Külön törvény a mezőgazdasági üzemek tulajdoni, és használati viszonyainak sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld és a hozzátartozó mezőgazdasági felszerelés tulajdonjogának, használatának üzemi hasznosítás céljából történő megszerzésére” – szerepel a szövegben és nagyjából hasonló összefüggésben említik „az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek” számára kidolgozandó későbbi jogszabályt is. Vagyis a mostani passzusok végső soron átmenetinek tekinthetőek.
A jogszabály mindenesetre valóban egyértelműen rögzíti, hogy Magyarországon termőföldet kizárólag természetes személy vásárolhat. A kitüntetett kedvezményezettek között első helyen szerepel a „földműves”, aki „Magyarországon egyéni vállalkozóként, őstermelőként, családi gazdálkodóként, gazdálkodó család személyesen közreműködő nagykorú tagjaként, önfoglalkoztatóként nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a mező-, erdőgazdasági- és az azokat kiegészítő tevékenységet főfoglalkozásként (élethivatásszerűen) vagy mellékfoglalkozásként folytatja és legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik”.
A törvény az uniós szabályok érvényesítése érdekében bevezet egy külön jogosultsági kategóriát, amely szerint a hazai földhasználatra jogosult a „tagállami állampolgár”, a többiek külföldinek számítanak. A belföldi és tagállami állampolgárok számára alanyi jogon jár egy hektár termőföld megszerzésének lehetősége. Elővásárlási joga lesz az államnak minden termőföldvásárlásról szóló szerződés esetében.
