Mintegy 36 milliárd állami bevétel 'bujkál' a szerencsejáték piacon
Igencsak látványos tervvel állt elő a költségvetési bevételek növelésére a Magyar Szerencsejáték Szövetség. Elképzeléseik szerint amennyiben a hazai szerencsejáték piacot átgondoltan és a szereplők működése számára megfelelően újraszabályoznák, akkor az ágazat a jelenleginél lényegesen, saját számításaik szerint közel 36 milliárd forinttal többet fizethetnének be - ismertette az elképzeléseiket és programpontjaikat Schreiber István, a szervezet elnöke a Gamexpo szakkiállítás kapcsán tartott szakmai fórumon.
Ennek ráadásul nem csak ez lenne a hozadéka. A szektoron belül az alkalmazott munkavállalók száma több mint 16 ezerrel növekedne. Ehhez több területen is módosítanikellene a most érvényes regulákat. A két legmarkánsabb a pénznyerő automaták üzemeltetése és az nemzetközi internetes fogadóirodák legalizálása. Előbbi esetben jelenleg egy gép után fizetendő, havi 100 ezer forintot csökkentenék 80 ezer forintra. Meglátásuk szerint gazdasági recesszió okán az érvényben lévő kötelezettség miatt a játéktermek száma szinte folyamatosan csökken.
Amennyiben viszont a díjmérséklés életbe lépne, úgy ez a tendencia megszakadna, sőt idővel az eddig bezárt mintegy 5 ezer játékteremből jó néhány - a szervezet szakértői által készített felmérés szerint legalább a fele - újranyitna. Nem mellékesen a mostani szabályozóban lévő I. és II. kategóriájú kaszinók mellé bevezetnék a III. kategóriájú játékteremeket és automatákat is. Ilyen engedélyeket ott lehetne kiadni, ahol többi között 6 hónapja szünetel az ilyen irányú üzemeltetés. Ebben a környezetben lévő gépek kisebb tét-nyeremény fizetéssel működnének, s ennek megfelelően az adójuk is alacsonyabb, havi 50 ezer forint lenne.
Mindezek együttes hatásaként - a szövetség állítása szerint - az adóbefizetés emelkedése megközelítené a 17 milliárdot, „járulékos" elemként az új játéktermek megnyitása következtében 15 ezer munkahely jönne létre.
A másik markáns „újításként" az MSZSZ az internetes játékok szabályozását jelölte meg. Ezzel kapcsolatban persze létezik jogszabály, ám lényegében semmit sem ér. Utóbbi nem, hogy a működésüket, de még a reklámozási lehetőségeit is korlátozza - legalább is megpróbálja. Ám miután az internetes fogadási oldalakat működtető vállalkozásokat jellemzően valamelyik adóparadicsomban jegyzik be, így a hazai szerencsejáték felügyelet lényegében tehetetlen ezen cégekkel és működésükkel szemben. Az MSZSZ maga is rávilágít, hogy az online szerencsejáték okozza a legtöbb bonyodalmat.
Schreiber István a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió a szabad szolgáltatásáramlást elváró elvei mellett alkalmazható korlátozások révén „látható" mederbe lehetne terelni ezt az alágazatot. Szerintük három területen kellene megtenni a szükséges változtatásokat. Így csupán azok a játékosok játszhatnának ilyen oldalakon, akik regisztrálnák magukat a pénzügyi szervezetek, adóhivatal felé. Megoldandó feladat lenne, hogy az illegális oldalak felé a hazai bankszámlákról ne lehessen utalni.
Mindezek mellett talán a leglényegesebb, hogy a nagy nemzetközi oldalaknak hazai, úgymond „közvetítő céget" kellene létrehoznia, csak ezen keresztül nyújthatna szolgáltatást miután egyszerűen blokkolnák a hazai internetfelhasználóknak az ilyen szolgáltatók jelenlegi elérését. Mindezek hatásaként a megjátszott tétek után mintegy 15 milliárd forint adóbevételt lehetne produkálni. Persze kérdés, hogy ez mennyiben felene meg az unió elvárásainak. A szervezet elnöke szerint csak olyan elemeket vetnének be, amelyket más országok is használnak. A nemzetközi szerencsejáték oldalak megcsapolása nem csak itthon vetődött föl a közelmúltban. A Washington például már el is szánta magát hasonló lépésre, s tíz év alatt hatalmas, 42 milliárd forintos bevételt remélnek az ágazatból.
A szövetség a két nagy terület mellett a bukmékeri fogadások koncesszióba adásával, valamint a tavaly év végén elfogadott a pókertörvény átalakításával is számol, utóbbi révén az asztalszám korlátozását, valamint a nevezési díjak maximalizálását törölni kellene. Schreiber István úgy látja a változtatások eredményeként összejönne a csaknem 36 milliárd forint többlet adóbevétel. Lapunknak elmondta, hogy a szervezet szakértői által kidolgozott javaslatok átadását már megkezdték a pénzügyi és az ellenőrző szervezetek felé. Jelenleg tárgyalnak az Apeh és a szerencsejáték felügyelet képviselőivel. Mint megjegyezte a napokban veszik fel a kapcsolatot a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel.