Mindjárt kész a lakáshitelesek mentőöve
A megállapodás elhúzódása miatt vált szükségessé, hogy kormánypárti képviselők egy hét alatt keresztülzavarják a parlamenten a kilakoltatási moratórium részleges meghosszabbítását, amely már csak a lakáshiteleseket, valamint azokat védi, akik lakáscélra vettek fel szabadfelhasználású hitelt - ismerteti a Hírszerző.
A hosszabbítás darabszám szerint csak a súlyos késedelembe esett adósok mintegy 50 százalékát menti meg a kilakoltatástól júliusig - állítják banki források. Ez valamivel több mint 50 ezer adóst jelent, a PSZÁF legutolsó adatai szerint ugyanis 105 ezer hitelszerződés volt több mint 90 napos késedelemben tavaly júniusig.
A kormány tehát időt nyert, azonban nem halogathatja tovább a megoldást, ugyanis az előbb említett problémás portfóliónak még mindig legalább 65-70 százaléka esik a kilakoltatási moratórium alá, ha a nem fizető hitelállományt vesszük (ennek az az oka, hogy a moratórium alól csak a kisebb összegű, szabadfelhasználású bedőlt jelzáloghitelek kerültek ki).
Eddig tehát a bankoknak csak minimális engedményt tett a kormány, ugyanakkor nehezen kerülheti el a moratórium végleges feloldását, ugyanis a további halasztgatás akár 6-8 százalékkal is növelheti a problémás hitelállományt havonta - vélekedett a Hírszerző egyik banki forrása.
A halogatás tovább dagasztja a problémát, és további káros következménye lehet, hogy a növekvő rossz portfólió miatt a bankok továbbra sem adnak hitelt a gazdaságnak és lakásvásárlást tervező ügyfeleiknek.
A kormány és a bankok által kidolgozott mentőöv alapján végeredményben két nagy kategóriába sorolhatók az adósok és hiteleik. Az egyik kategóriába azok tartoznak, akiknek menthetetlenül bedőlt a hitelük, a másikba pedig azok, akiknél helyreállítható a törlesztés vagy elkerülhető, hogy bedőljön a hitel. A bajban lévő adósok jövedelmi viszonyait, vagy például azt, hogy hányan munkanélküliek, még nem térképezte fel a kormány. Ehhez az önkormányzatok bevonására lesz szükség.
Az első kategóriában két csoport különböztethető meg a kormány és a bankok által kidolgozott terv alapján. Az első csoportba azok tartoznak, akik egyértelműen állami segítségre szorulnak. Az ő lakásaikat a tervek szerint felvásárolná az állam. Úgy tudjuk, az előzetes számítások szerint ez a problémás hitelállomány körülbelül 10 százalékát teszi ki.
A teljes, több mint 90 napja nem fizető hitelállomány körülbelül 560 milliárd forintra rúg a Magyar Nemzeti Bank tavaly decemberi adatai alapján, tehát az államnak legfeljebb 50-60 milliárd forintnyi rossz hitelt kellene kivásárolnia.
Ebben az esetben tehát az adós minden pénzét elveszíti, amit eddig befizetett a hitelébe, viszont a banknak is le kell mondania majd a tartozás egy részéről. Értékhatárt is szabnának, ami egyelőre nem alakult ki teljesen, de az elv az lenne, hogy ha valaki például 15-20 millió forintnál többet érő ingatlanával szorulna az állam segítségére, akkor valószínűleg kisebb lakásba kell majd költöznie.
A menthetetlenül bedőlt adósoknak azonban van egy másik csoportja is: akik nem szorulnak közvetlen állami segítségre, hanem megmenthetők piaci alapon is. A kormány és a bankok várakozásai szerint a nem fizető adósok többsége szívesen megszabadulna ingatlana eladásával bedőlt hitelétől, ez azonban csak akkor lehetséges, ha helyreáll a bankok hitelezési kedve és megélénkül a lakáspiaci kereslet is.
Ehhez olyan államilag támogatott, alacsony kamatozású forinthitelekre lenne szükség, amelyeknek például legalább öt évre rögzítenék a törlesztőrészleteit.
