Aszódi Attila, a paksi kapacitásfenntartásért felelős miniszterelnökségi kormánybiztos úgy tartja: az, hogy a magyar állam nyilvánvalóan az orosz államtól felvett államközi hitelre támaszkodva állja a beruházás költségeit, számos hasonló nemzetközi példa miatt önmagában nem minősülhet tiltott állami támogatásnak. Az ár pedig egyszerűen azért nem tartalmaz majd állami támogatást, mert több – amúgy az EU által szintén engedélyezett – példától eltérően a magyar állam nem garantál az ott termelt áramra fix átvételi árat.

Paks 2. látványterve MVM Paks II. Zrt.

Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője szerint azonban az államközi hitel visszafizetése jelen állás szerint a magyar adófizetőket és nem az erőművet terhelné, az viszont így könnyebben mehet le az árral. Amiatt pedig, hogy a magyar kormány nem pályázaton, hanem egy államközi szerződés révén bízta meg az orosz állami Roszatomot a kivitelezéssel, kötelezettségszegési eljárás is indult. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal érvel, hogy az unió területén jelenleg sehol nem épít pályázaton kiválasztott kivitelező atomblokkot.

Perger András, a Green­peace klíma- és energiakampányosa szerint a finn Olkiluoto blokkjain ugyan most áll a munka, de a kivitelező pályázaton nyert. Csehország tavaly lefújta a temelíni bővítési pályázatot, de azt hamarosan újra kiírhatják. A többi – finn, francia, brit – példa is „bonyolult”, de Koritár Zsuzsanna úgy fogalmaz: az unió az eset egyedi körülményeire tekintettel szabhat feltételeket.

Perger szerint amennyiben Brüsszel nem tud megállapodni a magyar kormánnyal, az EU-nak mindkét eljárásban jogában áll megtiltani a paksi bővítés folytatását. Ezután végeláthatatlan perek vehetik kezdetüket, az orosz fél is kártérítési igényeket támaszthat. Ha pedig a magyar kormány uniós áldás nélkül folytatná a paksi atomerőmű-beruházást, akkor hazánk EU-támogatásait is felfüggeszthetik.