Vegyes eredményt hozott a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legújabb, immár huszonegyedik alkalommal elvégzett magyarországi konjunktúrafelmérése. Az ország gazdasági helyzetét a megkérdezett külföldi, elsősorban német tulajdonú vállalatok vezetői idén kedvezőbbnek ítélték, mint tavaly – mondta Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs vezetője a felmérés eredményeinek keddi ismertetésekor.

Vannak kivételek is. A Bosch például köszöni, jól megvan Magyarországon FOTÓ: KOCSIS ZOLTÁN

A társaságok irányítóinak ötöde vélte úgy, hogy Magyarország állapota jobb, mint egy évvel korábban, míg 2014-ben még csupán 11 százalék volt derűlátó e tekintetben. Ez az elmúlt évtized legjobb eredményeinek egyike. Ennél magasabb értéket, 21 százalékot csak 2005-ben mértek. Ám csak a válaszadók 32 százaléka tartja az ország gazdasági kilátásait kedvezőnek, miközben 2014-ben még 35 százalék vélekedett így. Az idei adat a visszaesés ellenére kissé meghaladja a térségi átlagot. Összességében a 2008–2009-es válságot követő lecsúszás, stagnálás után idén kedvező változás jeleit látják. A kamara a válaszok alapján az idei évre háromszázalékos gazdasági növekedést vár – jegyezte meg a kommunikációs vezető.

A legelkeserítőbb eredményeket – szokás szerint – a korrupcióval, a jogbiztonsággal és a kiszámíthatósággal kapcsolatos kérdések hozták. Az ezekre adott válaszok ráadásul idén romlást mutatnak. A külföldi vállalatvezetők 75 százaléka jelezte elégedetlenségét a korrupció magas szintje miatt. Ezen belül 42 százaléknak nagyon nem tetszik az, amit most Magyarországon tapasztal. A mutató az elmúlt évtized legmagasabb értéke. Ráadásul a helyzettel mindössze a cégvezetők hat százaléka elégedett.

A kép a jogbiztonságot illetően se sokkal rózsásabb. Az elégedetlen és a nagyon elégedetlen vezetők aránya az egy évvel ezelőtti 52 százalékról 58 százalékra emelkedett. A törvényalkotás kiszámíthatóságával elégedetlenek aránya egy év alatt két százalékponttal 71 százalékra nőtt. Ennek kapcsán példaként az idén év elején bevezetett és módosított elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszert említették – jelezte a kamara.

A kamara adatai alapján a feldolgozóiparban csaknem minden második vállalat, 46 százalék elégedetlen a szakemberkínálat minőségével. Ez egybecseng azzal, hogy a szakképzési, felsőoktatási rendszer tekintetében szintén romlott az elégedettség. A kamara úgy fogalmaz: hiába komoly a foglalkoztatási szándék, ha nincs szakember. Ezt a képzés javításával, a jól képzett dolgozók kivándorlásának fékezésével javasolják enyhíteni. A jelentésben egyébként ez utóbbi területek mutatói romlottak a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.

Az említett okok miatt már nem is meglepő, hogy míg tavaly a vállalatvezetők 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha ismét választhatna, újra Magyarországon fektetne be, addig ez az arány idén már csak 71 százalék volt. Vagyis az országba települt külföldi vállalatok csaknem harmada már megbánta, hogy itt fektetett be, s ez 1998 óta a legrosszabb adat. Kedvező változás azonban, hogy a már itt lévő társaságok közül a tavalyi 27 százalék után már 31 százalék tervez újabb beruházást Magyarországon, illetve a tavalyi 29 százalék után 31 százalék gondolkodik létszámbővítésben.