Mindenki a másikra mutogat Malév-ügyben
Egymás viselkedését furcsállta tavaly év végén a Malévot megvásárolni kívánó kínai és a magyar delegáció - derül ki a Figyelő írásából.
Egy, Orbán Viktor kormányfőnek írt állítólagos tavaly novemberi levél tanúsága szerint a kínaiakat ugyan továbbra is érdekli a magyar légitársaság, de a lehetséges befektetőtársként felmerült Demján Sándorral már nem kívánnak együttműködni. A kínaiak egymással veszekedő magyar érdekkörökről panaszkodnak. Úgyszintén hiányoltak úgymond fontos információkat, illetve kedvüket szegte, hogy szerintük a magyar oldalon nem álltak megfelelő szintű szakértők. Azt, hogy adott esetben többször kérik el ugyanazt az adatot, az ellenőrzés részének nevezték, amit illik kiszolgálni.
A magyar fél ugyanakkor többek között azt nehezményezte a kínai delegáció tárgyalási stílusában, hogy a vevőjelölt HNA nevű kínai cég vezetőjével gördülékenyen, ám helyettesével csak vontatottan haladtak előre. A kínaiak elvetették a korábban felkért tanácsadó fejlesztési elképzeléseit is. A kínaiakkal szintén tárgyaló német Hochtiefhez hasonlóan a magyar fél nem látta pontos okát az esetenként akadozó kommunikációnak sem.
Eközben a Malév problémái tekintetében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos mai sajtótájékoztatóján gyökeresen másra helyezte a hangsúlyt. Az MTI tudósítása szerint a nemzeti légitársaságot a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány sodorta csapdahelyzetbe.
Úgy fogalmazott: a légitársaság 2007-es privatizációjával, majd 2010-es visszaállamosításával a vállalat mára működőképességének határára ért, a jelenlegi kabinet pedig a 22-es csapdájába került. Információi szerint a Malévval kapcsolatban már nyomoz az ügyészség.
A kormánybiztos kifejtette: az Európai Bizottság döntése nyomán állami támogatás már nem nyújtható a Malévnak. Szakmai befektető pedig - szerinte - a tulajdonosi konstrukció miatt nem jelentkezik a cégért: a kisebbségi tulajdonos - egy orosz bank - ugyanis minden döntést meg tud akadályozni.
Mindez "egyértelműen meghatározza a Malév sorsát az elkövetkező időben" - szögezte le.
Hivatalának több mint féléves vizsgálata alapján kifejtette: a privatizáció és a visszaállamosítás során a Malévnak nyújtott támogatásokat, hiteleket az akkori szocialista kormányok nem biztosíthatták volna a cégnek. Ezt támasztja alá az Európai Bizottság január eleji döntése is - magyarázta. Az Európai Bizottság az év elején felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal "összeegyeztethetetlen" - 70-100 milliárd forint közötti - állami támogatás visszafizettetésére.
Budai Gyula azt is megállapította, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány az eladáskor és a visszavásárláskor "szándékosan szegte meg azokat az európai uniós elveket, amelyek a nehéz helyzetben lévő állami vállalatoknak nyújtott állami támogatások körét határozzák meg". Példaként azt mondta: az akkori kabinetnek és Veres János akkori pénzügyminiszternek tisztában kellett lennie azzal, hogy a privatizációs szerződésben meghatározott forrásokat nem lehetett volna a Malév állami támogatására felhasználni. Ugyanígy a pénzügyminiszteri posztot a visszaállamosítás idején betöltő Oszkó Péternek is ismernie kellett ezt az uniós jogforrást - hívta fel a figyelmet.
A privatizáció részleteiről szólva kifejtette: a pályázaton nyertes AirBridge Zrt. "semmi másnak nem tekinthető, mint egy stróman cégnek, amelyet kifejezetten erre a privatizációra hoztak létre". A zrt.-ben megtalálható volt két olyan részvényes - az előző MSZP-kormányokhoz "erős szálakkal kötődő" Költő Magdolna és Kiss Kálmán személyében -, "akik szintén strómanként vettek részt a cégben, ugyanis a részvényeiket a többségi tulajdonos Borisz Abramovics orosz üzletember finanszírozta meg" - részletezte Budai. Hozzátette: a privatizációs szerződéseket úgy kötötték meg, hogy a Malév és a magyar állam járjon a lehető legrosszabbul. A tranzakciónak csak egy célja volt, hogy egy strómancégen keresztül az orosz VEB bank - az AirBridge hitelezője - többségi tulajdont szerezzen a légitársaságban. Ez sikerült is.
"A Malév lényegében önmagát finanszírozta meg a privatizáció során. (...) Az állam számára ennyire rossz konstrukciót az elmúlt húsz évben még senki nem készített. Teljesen egyértelmű, hogy ez a szerződés, a garancia és a viszontgarancia ilyen jellegű meghatározása mindenképpen az AirBridge Zrt.-nek és az orosz VEB banknak kedvezett" - összegezte, megjegyezve, hogy a Gyurcsány-kormány ezzel már 2007-ben kényszerpályára állította a Malévot.
Később az orosz bank nem akarta tovább finanszírozni a Malév működését, ezért kellett 2010-ben a magyar államnak visszavásárolnia a Malév-részvények 95 százalékát - tette hozzá. Ám 5 százalék az orosz banknál maradt. Ez az 5 százalék pedig "lényegében többségi döntést eredményezett a kisebbségi tulajdonosnak", és minden döntést meg tudott akadályozni. Így a visszaállamosítási szerződés még nehezebb helyzetbe hozta a Malévot - közölte a kormánybiztos.
Ez vezetett oda, hogy "a szocialista kormányok egy olyan kényszerpályát jelöltek ki az Orbán-kormánynak, amelyből kiút nem nagyon látható", a Malév pedig a működőképesség határára ért - összegezte vizsgálatának eredményét.
Budai Gyula közölte azt is, hogy a Malévval kapcsolatban tett öt büntetőfeljelentése ügyében információi szerint már nyomoz az ügyészség. Ezek között van a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. cateringszerződése.
