A héten két dologra koncentrálnak igazán a piacon a hozzáértők: az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki ülését és az Egyesült Államok munkanélküliségi adatait figyelik (ez utóbbit pénteken teszik közzé).

Az eurózóna jegybankján már most hatalmas a nyomás, hogy tegyen végre valamit a gazdaság élénkítéséért – az általa kínált olcsó hitelek ugyanis hatástalanok maradnak, amíg nem indul be a növekedés. Az utóbbi hetekben hiába hirdettek meg olcsó forrásokról szóló programokat, az európai gazdaság problémáit nem a likviditás hiánya és a magas forrásköltség (a drága hitel) okozza ugyanis – fejtette ki Veseta Nándor, a Geo Professional portfóliómenedzsere.

A piaci szereplők úgy vélik, az Európai Központi Banknak nem maradt más eszköze, csak az, hogy lemásolja az amerikai modellt, és érdemi eszközvásárlási programot indítson. Már csak az a kérdés, hogy mikor indítják el a pénzpumpát – az elemzők egy része szerint már a héten sor kerülhet a lépésre, mások azonban ugyanezt csak decemberben várják. A kamatokat tovább csökkenteni már nem lehet – az alacsony, sőt a negatív szint sem hoz hitelezést, ha nincs mire kölcsönt felvenni, márpedig a fejlesztési szándékok egyelőre gyérek. Az EKB-nak pont az volna a szándéka, hogy a hitelezést beindítsa, s ezzel felpörgesse az unió gazdaságát.

A csütörtöki döntést és a bejelentések hangulatát befolyásolhatja persze a kedden érkező szeptemberi inflációs adat. Az elemzők szerint az infláció 0,3 százalékig lassul, az eurózóna ismét közelebb kerül a deflációhoz. Ha tényleg így lesz, akkor aligha elkerülhető a pénzpumpa beindítása. Ilyen hangulatban érthető, hogy a fejlett gazdaságokban valóban mindenki az EKB döntését figyeli – mutatnak rá a CIB Bank stratégái.

A héten fontos lesz még az Egyesült Államok szeptemberi munkaerőpiacáról publikált adatsor. A munkaerő-piaci mutatók már szerdától izgalomban tarthatják az érdeklődőket. Ekkor közlik a magánszektorban az elmúlt hónapban létrehozott álláshelyek számát. Pénteken pedig az átfogó adatsort teszi közzé a munkaügyi minisztérium. A piac továbbra is azzal számol, hogy marad a létrejövő, új munkahelyek gyarapodásának üteme a havi 200 ezer felett – jelezte Veseta Nándor. Az előzetesen várt 6,1 százalékos munkanélküliségi ráta helyett akár a 6 százalék is összejöhet. Ezek az adatok pedig az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed döntéshozóit is befolyásolhatják: ha kedvezőek az adatok, előrehozhatják a kamatemelést is (annak ellenére, hogy a dollár erősödése visszaveti a gazdaságot, és kitolja a várt monetáris szigorítás időpontját).

A hazai piacot mindezeken kívül az államháztartási számok befolyásolhatják. Szerdán, október 1-jén, a KSH hozza nyilvánosságra az államháztartás féléves, uniós rendszerben elkészített mérlegét. A fő kép az államháztartással kapcsolatban nem változott, az uniós 3 százalékos plafonnál alacsonyabb, 2,9 százalékos kormányzati hiány cél teljesíthető, viszont az államadósság éves összevetésben legfeljebb stagnálhat – fejtette ki Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa.