A hazai fizetési infrastruktúra megbízhatóan üzemel, a magyarok fizetési szokásai azonban még mindig megrögzöttnek minősíthetőek, az unió fejlett államaitól fényévekkel vagyunk leszakadva. Akárhogy is ígérték a kormánypárti politikusok, a pénzintézetek egy az egyben áthárították a tranzakciós illetéket az ügyfeleikre, akik viszont ezt tudomásul vették, bankolási szokásaikon gyökeresen nem változtattak – derül ki a tavalyi évről szóló, csütörtökön publikált jegybanki jelentésből.

A jegybanki tapasztalatokat ismertető Bartha Lajos pénzügyi területért felelős MNB-igazgatótól megtudtuk, hogy az átutalásoknál 15,3 százalékosra nőtt a GDP-hez viszonyított arány, ezen az egy területen közelítjük csak meg az unió 17 százalékos rátáját. Bartha Lajos szerint ennek az az egyszerű magyarázata, hogy az utalások döntően a vállalati szférában történnek, ott ez gördülékenyen megy. Az utalások egyébként napközben két órán belül megérkeznek, a rendelkezésre álló négy órás ügyintézési időt nem használják ki a bankok.

A lakossági fogyasztásnak mindössze 13 százalékát fizették ki tavaly elektronikus úton, elsősorban bankkártyával, szemben az egy évvel korábban kimutatott 11,8 százalékkal. Az uniós átlag 37 százalékos. A közüzemi számlák kifizetése csupán 24,5 százalékban zajlik elektronikus módon, itt 0,8 százalékpontos javulás történt 2012-höz képest, azaz elmondható, hogy a sárgacsekk visszaszorítása kudarcos kísérlet volt – eddig mindenképpen. A nyugdíjak 69 százaléka már a bankszámlára érkezik, ami a sárgacsekkel ellentétben pozitív fejlemény.

A tavaly a tranzakciós illeték bevezetését megelőzően megindultak a találgatások arról, hogy az érintettek milyen módszerekkel fogják kicselezni a szabályokat. A feltételezések nem jöttek be, a cégek sem a forint, sem a devizaműveleteiket nem vitték külföldre, a forintos, készpénzes fizetés előretörése nem történt meg, gyakorlatilag a bankolási szokásokban sem történt változás. A bankszámlák száma sem változott, leszámítva azokat, akik eleve több kontóval rendelkeztek, ők megszüntették, összevonták a fölösleges számláikat.

Tavaly két lépesben vezették be a tranzakciós adót, az első lépésben még nem hárították át az illetéket a bankok, a második körben azonban ez bekövetkezett. A háztartásoknál az adóbevezetés indokolt költségeit meghaladóan drágultak a pénzügyi szolgáltatások, a vállalati körben kisebb volt az emelkedés, a szféra jobb érdekérvényesítő képességére visszavezethetően.

A bankkártyahasználat költségei megduplázódtak, az éves kártyadíj emelkedett: 1700 forintról 3000 forintra a legegyszerűbb kártyatípusok átlagában. (Az MNB szerint ebbe már minden benne van, további emelést már nem igényel a rendszer.) Az átutalási díjakat ugrásszerűen emelték, a készpénzfelvételt is megdrágították, de itt idén februárban az ingyenes pénzfelvétel bevezetésével törés tapasztalható. A bankok itt is próbálkoztak költségeik áthárításával, de a módszereiket árgus szemmel figyeli a jegybank és visszafizetteti a szektor szereplőivel a jogtalanul beszedett pluszpénzt.

Ingyenes készpénzfelvétel hatásait az eltelt idő rövidsége miatt még nem tudták leszűrni, "hallomásból" tudják, hogy a tranzakciók száma csökkent, de az átlagos mértéke nő, azaz akik megtehetik, egyben kiveszik a havi 150 ezer forintos ingyenes tételt. A készpénzmennyiség egyébként folyamatosan nő, de nem a tranzakciós illeték miatt.. Nagyon lementek a betéti kamatok, nem érdemes bankba vinni a pénzt, sőt az igazgató szerint a forint árfolyammozgására is spekulálnak a magyarok. Kétségtelenül a készpénzmennyiség növekedésében a szürkegazdaság igénye is vastagon benne van – ismerte el Bartha Lajos.

Növekvő gazdaság esetén nőni szokott a készpénzmennyiség, ez valamennyire normális. S mi lesz, ha mindenki kiveszi a 150 ezer forintot? Egyfelől nem mindenkinek van, 75 ezres az átlagos kivét ma, drámai változás nem lesz Bartha Lajos szerint, de az biztos, hogy növekedni fog a forgalomban lévő készpénz mennyisége.

A kártyahasználat erősítése érdekében a bankközi jutalékot, az úgynevezett interchange díjat csökkentették, abban a reményben, hogy azt az elfogadó bankok továbbadják a kereskedői szektornak, arra ösztönözve őket, hogy a kártyás fizetést részesítsék előnyben.

A Fejér megyében a bankok, a kamarák és a kártyatársaságok közreműködésével indított MNB-program nem hozott sikert, a kereskedőknél mindössze 114 POS-terminált tudtak kihelyezni, azokat is felerészben a tízmillió forintos éves árbevételt el nem érő vállalkozásoknál. Bartha Lajos felemás sikerről beszél, azt a pozitívumot tudta megemlíteni, hogy az országos áltag duplájával nőtt a megyében telepített kártyaelfogadó helyek száma. Összesen ötezer kereskedelmi egység van a megyében, az MNB négy-ötszáz terminál kihelyezését látta reálisnak a rendelkezésre álló 300 millió forintos keretből. Ehhez képest durván 15 millió forint ment el az egyenként százezer forintba kerülő berendezések kihelyezéséhez.

A tapasztalatokat még értékelik, az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a pénzforgalom kifehérítését elősegítő kártyás fizetés lehetőségének megteremtését még kifejezetten alacsony költségszint mellett sem vállalták a kereskedők, akik közül sokan úgy értékelték, hogy az online pénztárgépek bekötésével letudták a gazdaság kifehérítésére vonatkozó kötelezettségüket.

A virtuális pénzzel, a Bitcoinnal kapcsolatban Bartha Lajos hangsúlyozta: az MNB nem kívánja a Bitcoin halálát, azt viszont nagyon fontosnak tartja, hogy aki ezzel akar kereskedni, az legyen tisztában a kockázatok magas fokával.