A monetáris tanács körültekintő költség-haszon elemzés nyomán döntött a növekedési hitelprogram elindításáról – hangoztatta Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatójától megkérdezték a konferencián, mit szól ahhoz, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondott a kockázatokról, az esetleges túlpörgetés veszélyeiről. Amúgy a banki panelbeszélgetés részvevői alapjában véve jó ötletnek tartják a jegybank erőfeszítéseit, de kérdés, hogy a kedvezményes hitelezés mennyiben járul majd hozzá a beruházások serkentéséhez.

Vita bontakozott ki arról is, hogy vajon a hitelezés egyáltalán megindul-e. Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint fordulatra nem lehet számítani, mert a lakosság még a korábbi hiteleit törleszti. Ezzel szemben Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója úgy látja, hogy az elhalasztott fogyasztás miatt a hitelezés élénkülése várható, akár a lakáshitelek iránt is nőhet a kereslet, ha forintban megfelelő kamat mellett kínálják őket. Vojnits Tamás, a Takarékbank elnöke egyértelműen hitelezési fordulatot remél jövőre.

A magyar gazdaság állapotáról kibontakozott vitában Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a költségvetési konszolidáció lezárulásával és az alacsony inflációval, valamint a nettó külső adósság csökkenésével érvelt a kormány gazdaságpolitikája mellett, s hozzátette, ha a külső konjunktúra jól alakul, akkor a gazdaság megkezdheti a felzárkózást a fejlett európai államokhoz.

Ám Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora, volt gazdasági miniszter megjegyezte: a termelékenység a fele a nyugati államokénak, így felzárkózást nem is lehet említeni. Azért sem, mert a mostani kormány számára a gazdaság nem prioritás, fontosabb a rövid távú, a szavazatok maximalizálására törő politizálás. Megemlítette, hogy a versenyképességi rangsorban a 63. helyre estünk vissza, vagyis „minden ország, amelynek neve eszünkbe jut, előttünk jár”.

Gondolatait azzal folytatta, amire Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke is utalt: nagyon sok függ attól, hogyan alakul a politikai vita az Egyesült Államokban, hogyan alakul a gazdasági helyzet, s mikor lép az amerikai jegybank, aminek nyomán tovább drágulhat a finanszírozás. Chikán azt mondta, „borzong a hátam” a függetlenségi harc hallatán, hiszen a világ éppen a mélyebb integráció felé halad.

Jaksity kifejtedtte: a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal kialakult vitákból jól jöttünk ki, de a kormány ahhoz az emberhez hasonlít, aki a piros jelzés ellenére bekötött szemmel rohangál az úttesten, sokáig megúszhatja, hogy elgázolják, de egyszer csak jön egy egy autó, amelyik elüti. Ha a tavalyi növekedési adatokat nézzük, tizennégy országnál valóban jobban teljesített az ország, de 206 gazdaság még jobban. Vagyis minden viszonyítási alap kérdése. S utalt rá, hogy a magyar adósság finanszírozási költsége hat-hét százalék, az amerikainak több mint kétszerese, s ha össze is jönne némi élénkítéssel kétszázalékos bővülés, az nem elegendő az államadósság érdemi csökkentésére.

- Az igazi kihívás most jön az eurózónában – mondta előadásában Székely P. István, az Európai Bizottság országigazgatója. A válság előtti növekedési szintet csak akkor tudja újra elérni a térség, ha növeli versenyképességét. Utalt a finn példára, hiszen az észak-európai ország a korábbi krízisből a szolgáltatások és az információs technológiai szektor fejlesztésével, lényegében a Nokia vezényletével mászott ki. Vagyis a beruházások minőségének és szerkezetének a kérdése megkerülhetetlen. Olyan stratégia hozhat eredményt, amely a termelékenységet a modern technológia átvétele révén növeli.

Igaz, a világ legversenyképesebb húsz gazdasága közül nyolc-tíz európai, de ez egyben azt is jelenti, hogy sok, akár euróövezeti ország sem igazán képes a rivalizálásra. Példaként Olaszországot említette, amely a bérekben nem alkalmazkodik, alacsony a felsőoktatásban részvevők aránya – például Írországhoz képest –, s az egyetemi oktatás színvonala az OECD friss tanulmánya szerint bizonyos szempontok alapján a holland középiskolainak felel meg. Több vállalat szűnik meg, mint ahány létrejön, s ilyen körülmények között nem születhetnek nemzetközileg is sikeres, innovatív cégek, mint az Egyesült Államokban.