A feldolgozók szerint ez tovább rontja túlélési esélyeiket, mert csak ezek a termékek biztosítanak némi hasznot, a kereskedelmi márkák nem. Márpedig – derül ki a Magyar Agrárkamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet közös elemzéséből – a hazai feldolgozók nagyjából 40 százalékban kereskedelmi márkás termékeket állítanak elő.

Annak, hogy mégis ez a gyakorlat annak csak egy magyarázata van: így lehet bekerülni valamelyik áruházláncba, illetve a cég így tud eladni saját gyártói márkás terméket is. (Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy kapacitásaikat csak az így növelt mennyiségű értékesítéssel képesek lekötni.)

Az elemzésből az is kiderül, hogy a hazai húsipar egyik fő gondja, hogy termelőkapacitásaik egy része kihasználatlan. Kevés a sertés, csökken a húsfogyasztás, és az export is töredéke a korábbiaknak. A sertésvágással és darabolással foglalkozó cégek inkább veszteségesek, de a tovább-feldolgozást végzők – például húskészítményt gyártók – helyzete némileg stabilabb.

Jövőre több húsipari cég is a csőd közelébe kerülhet. Az előbbiek mellett a kereskedelem – nem tartva be a törvényi előírást – jóval 30 nap után fizet, ami likviditási gondot okoz nemcsak a feldolgozónak, hanem a beszállítóinak, így a sertéstartóknak. A körbetartozás általánossá vált.

Nem véletlen, hogy mindenki takarékoskodik: a gyártók „csupán” a Magyar Élelmiszerkönyv minimális előírásait tarják be – sokszor alig van hús a termékekben, egyébként a nagy élelmiszerláncok nem is igényelnek jobb minőséget. Mindennek következmény, hogy a teljes húságazat ördögi körbe került. A termelők nem tudják lecserélni elavult etetőiket, itatóikat, fialtató berendezéseiket, ezért drágán, és kevesebb sertést állítanak elő.

Ez az oka annak is, hogy a nyugati versenytársakhoz képest kilónként akár 20 százalékkal is drágább a hazai disznó, hogy a feldolgozók és kereskedők évről évre több – az itthoninál olcsóbb  sertéshúst importálnak. 

A korábbi ígéretekkel szemben az állami tulajdonban lévő cégek is alig segítik az ágazatot. A hatósági húsvizsgálati díjak a magánlaboratóriumi díjainak kétszeresét is elérik. Magáncéggel mégsem ildomos vizsgálatokat végeztetni, mert azokat sokszor nem fogadják el, s utána jöhet a büntetés. A hatóságok képtelenek véget vetni – de még csak arányát is csökkenteni – a fekete vágásoknak, illegális értékesítésnek. Ezért az elmúlt évtizedben semmi nem változott, továbbra is 25-35 százalékosra becsülhető fekete gazdaság piaci részesedése. 

A mostani problémák közül csak alig néhány orvoslására ad reményt a honi támogatáspolitika. A források – közöttük a vidékfejlesztésre szántak – felhasználásáról szóló program 2013-ig determináltak. A beruházásokra alig van forrás, önerő hiánya a hitelpiaci válsággal párosulva szinte lehetetlenné teszi az ágazat talpra állítását – állapítja meg a Magyar Agrárkamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet közös elemzése.