Óriási károkat okozott a májusi közepén kezdődött szokatlanul esős időjárás illetve a nyomába járó árvíz. Szabó Zoltán a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) lakásbizottságának az elnöke a vihar mértékét azzal érzékeltette, hogy a május 15-én kezdődött rendkívüli időjárás során cirka nyolc balatonnyi víztömeg hullott le az országra - ebből egy tónyi csak Borsod-Abaúj Zemplén megyében.

A Mabisz összesítése szerint szerint a biztosítókhoz közel 150 ezer kárigény érkezett és a kárszakértők előzetes becslései alapján a társaságok hétfőig 18,3 milliárd forintot fizettek ki. Mivel folyamatosan érkeznek az újabb és újabb bejelentések, így a kárösszeg 30 milliárd forintra nőhet. - És még csak most kezdődik a nyári viharszezon - teszi hozzá Szabó Zoltán - így a napokban Somogy-megyéből érkeznek hírek a növekvő kárbejelentésekről.

A területen lévő ingatlanokra vetítve a legnagyobb károkat a Borsod-Abaújn Zemplén megye mellett Veszprém, illetve Pest megyében okozta, a térképen gyakorlatilag kirajzolódott az a tengely, amely mentén a vihar átvonult. Veszprémben és Borsod-Abaúj Zempén megyében minden nyolcadik-kilencedik ház károsodott.

Az árvízkárok tekintetében toronymagasan vezet Borsod Abaúj Zemplén megye: az árvízkárok 69 százaléka származott erről a területről. az árvízkár. A legnagyobb károkat Felsőzsolcán szenvedték el, itt a kárösszeg meghaladta az 1 milliárdot. Emellett kiemelkedő árvízkár érte Edelényt, Ónodot, Sajóecseget és Szendrőt. A Mabisz várakozásai szerint ez a kárösszeg folyamatosan nőni fog az elkövetkező napokban.

A káresetek túlnyomó része - 96 százaléka - lakossági ingatlanokban keletkezett, jóval kisebb- mintegy ötezer káreset érintett nagy ipari létesítményeket érintett és csak kis részben mezőgazdasági ingatlanok illetve gépjárművek károsodtak.

A biztosítótársaságok a szükséghelyzetre tekintettel rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe, így kárszakértőiket átcsoportosították azokra a területekre, ahol a legnagyobb károkat okozott az extrém időjárás, emellett az ügyfélszolgálati irodáik meghosszabbított nyitva tartással üzemelnek. A biztosítók a kárbejelentés nyomán azonnal elindítják a kárelőleg kifizetését, akár a kárösszeg 20-50 százalékát is folyósítják. Amennyiben szükségessé vált a kiköltözés úgy annak költségét is állják. A tagbiztosítók telefonon próbálnak egyeztetni, kisebb kárbejelentéseket telefonon is elfogadnak.

A Mabisz emellett a bankszövetségen keresztül megpróbálják elérni, hogy a hitelfedezettel rendelkező ingatlanoknál is megpróbálják gyorsítani a kifizetést.

A rendkívüli helyzet miatt a biztosítók bizonyos - a szerződési feltételekből kizárt - kártípusokat is megtérítenek méltányosságból, így részben vagy egészben megtérítik a vakolatban a szigetelésben vagy az ingatlanok redőnyszerkezetében okozott kárt.

A mintegy négymillió hazai ingatlan mindössze 72 százalékára - ami mélyen az európai átlag alatti arány - kötöttek biztosítást a tulajdonosaik, így a társaságok mintegy 2,88 millió lakásbiztosítást kezelnek. Így Magyarországon 1,1 millió tulajdonost, ha kár éri, nem jut kártérítéshez.

Ugyanakkor a Mabisznál elmondták: tény, hogy árterületen, vagy nagyobb esőzésnek kitett területeken vályogból épült ingatlanok esetén piaci biztosító nem köt biztosítást az ilyen ingatlanokra. Erre lehet jó megoldás a Wesselényi Miklós árvízmentesítési alap, amit egy 2003-as törvény nyomán nyílt meg a lehetőség. Ezek a biztosítások az államkincstár regionális igazgatóságain köthető. A Wesselényi alapban a lakóingatlan biztosítási értéke maximum 15 millió forint lehet, ám a keletkezett károkat ez többnyire fedezi. 2009-ben 876 ingatlan volt, amely a Wesselényi alapban volt biztosítva. A Wesselényinél ez mindössze néhány ezer forint volt az éves díj.