Tovább kalapoznak a detroiti hármak
A csütörtök Amerikában az autógyártókról szól, heti rendszerességgel e napon nyújtják be újabb és újabb igényeiket a Capitoliumon a detroiti hármak. Rick Wagoner, a General Motors, Robert Nardelli, a Chrysler és Alan Mulally, a Ford képviseletében immár kilencmilliárd dollárral többet kér túlélésük érdekében, mint novemberben, amikor üres kézzel térhettek haza. De cserébe most már ígérnek is valamit - engedve a nyomásnak. Ahogy Barack Obama, a megválasztott elnök fogalmazott: nincsen "biankó csekk".
Az még önmagában csak gesztus, hogy a cégvezetők feladták a lízingelt céges repülőgépeket, és saját terméküket vezetve indultak Washingtonba. Wagoner például egy (hibrid) Chevrolet Malibu volánjához ült (amelynek még egészen elfogadhatók az eladási adatai). Képviselők is kifogásolták a múltkor, hogy az állami mentőövért esedező vállalatokat luxuskiadások terhelik, mint a bérelt repülők. Mind a három gyártó jelezte azt is: érdemi változtatások sorára kész, hogy megkapja a szövetségi támogatást. A GM likvid forrásai annyira a végére járnak, hogy „alapvetőnek" nevezte az első négymilliárd dollár mielőbbi kiutalását.
A Kongresszus korábban már jóváhagyott 25 milliárdot a hármaknak versenyképes, környezetbarát technológiák fejlesztésére - ez az összeg azonban nem enyhíti likviditási gondjaikat. A GM most 18 milliárdot kér összesen, ennek kétharmadát rögzített határidejű hitelbe. Vállalja, hogy 2012-re ismét felveszi a versenyt a Toyotával. Négy márkára, a Chevrolet-re, a Cadillacre, a Buickra és a GMC-re összpontosít, a többit, köztük a Saabot, a Hummert és a Pontiacot eladja, felszámolja, illetve konszolidálja. (Az egy évtizede piacra dobott Pontiac Aztecot a világ egyik legcsúnyább autójának és a GM üzleti modell csődjének tartják.) 2010-re piacra viszi a tölthető, hibrid Chevrolet Voltot, a fogyasztói elvárásokkal összhangban szélesíti a környezetkímélő termékskálát. A jelenlegi 6450-ről 2012-re 4700-ra csökkenti a márkakereskedések számát. Az amerikai létszámát a mostani 96 ezerről három év alatt 65-75 ezerre építi le a GM.
Hasonlókat ígér a két rivális is, továbbá mindhárom cégvezető vállalja 2009-re, hogy csak jelképes, egydolláros fizetést húz. (Marad persze mit a tejbe aprítani: Mulally a Fordnál tavaly óránként tízezer dollárt, összesen 21 milliót keresett, Wagoner óránként 7 ezret, összesen 14,4 milliót. Nardelli jövedelme nem nyilvános, mivel a Chrysler nem tőzsdei cég.) Továbbá a hármak egyaránt tárgyalnak az UAW járműipari szakszervezettel a munkavállalói szerződések módosításáról.
Az év végéig 7 milliós hitelt kérő Chrysler a többi közt 2010-re ígéri az első elektromos hajtású autójának sorozatgyártását. Szerkezetátalakításokkal évi 3,5-9 milliárd dolláros költségmegtakarítást akar elérni.
A tíz évre 9 milliárd dolláros tartalékhitelt kérő Ford a többi közt a Volvo eladását fontolgatja, hogy készpénzhez jusson. Szűkíti a termékskáláját, de új, takarékos modelleket hoz be Európából. Négy év alatt felére, mintegy 1600-ra csökkentette beszállítói számát, és további 50 százalékos lefaragást tervez. Jövőre felszámol 606 márkakereskedést, három év alatt bezár négy üzemegységet.
- A csőd nem lehetőség - közölte Nancy Pelosi házelnök, miközben sokak szerint éppen ez lenne a megoldás, legalábbis a GM esetében. - Akármilyen fájdalmas is a csőd, megadná a szükséges mozgásteret a GM-nek, hogy újratárgyalja a munkaszerződéseit és a márkakereskedő-hálózattal kötött megállapodásokat, karcsúsítsa a vállalatot, új vezetést nevezzen ki, és 2010-re fellendülésre készítse fel magát, amellyel visszanyerheti korábbi dicső fényének legalább a töredékét - állítja a világ legnagyobb autógyártójáról írt minapi lesújtó riportjában Alex Taylor, a Fortune magazin autós szakírója, aki 30 éve tudósít Detroitból.
Az állami segítségre a Kongresszusban akkor van esély, ha péntek estére megállapodás születik. A Capitolium most - az elnökhöz hasonlóan -„béna kacsa", az új képviselők és szenátorok január elejétől dolgoznak csak, a vesztesek már részben visszavonultak. Elképzelhető, hogy a gyártóknak még másfél hónapig, Obama beiktatásáig saját erőforrásaikra kell támaszkodniuk (Washington)
Lasszóval fogják a vásárlókat
Az eladási adatok novemberre még siralmasabbnak bizonyultak az eddigieknél, folytatódik a lejtmenet. A recesszió hatásaival küszködő középosztály és a vállalkozói hitelek elapadásával sújtott cégek az akciók, leértékelések ellenére nem vásárolnak. Az Egyesült Államok egészében 747 ezer darabbal az elmúlt 26 év legrosszabb eladási adatait rögzítették, 36,7 százalékos átlagos visszaeséssel. A Chrysler 47,1, a GM 41,3, a Ford 30,5 százalékkal kevesebb járművet adott el az előző év azonos időszakához képest. Nem igazán jobbak a japán konkurensek eredményei sem: a Nissannál 42, a Toyotánál 34, a Hondánál 32 százalékos a zuhanás az amerikai piacon. A márkáknál a legnagyobb vesztes a Toyota Prius, a legjobban pedig a Chevrolet Malibu fogy egy évvel ezelőttihez képest. Az amerikai referenciaautó - a Ford F-szériájú pickupja, amelyből naponta több mint ezret értékesítenek Amerika-szerte -, forgalma 18,6 százalékkal esett vissza.
