Árbevétel A külföldi érdekeltségű cégek 15-16 százaléka, a magyarok körülbelül hét százaléka ért el nettó 100 millió forint feletti éves árbevételt. Az árbevétel emelkedésével a különbség tovább nő: az egymilliárd feletti éves árbevételt a magyar érdekeltségű cégek egy százaléka sem érte el, míg a külföldi érdekeltségűek kb. 5,5 százalékának ez sikerült.

Osztalék A külföldi érdekeltségű cégek évről évre emelkedő osztalékával szemben a magyar cégeknél 2011 óta csökken a kifizetés. Az ellentétes tendencia mögött ráadásul komoly nagyságrendbeli eltérések is vannak: a magyar cégek 2,5-3 millió, a külföldi érdekeltségűek 62–94 millió forint között fizettek cégenként átlagosan a vizsgált négy évben.

Eladósodottság A magyar érdekeltségű vállalkozások eladósodottabbak, mint a külföldi érdekeltségűek, de utóbbiak mutatója markánsabban romlott, és folyamatosan nőtt a vizsgált időszak alatt, ennek következtében 2014-ben már nem volt akkora különbség e tekintetben a külföldi és magyar érdekeltségű cégek között.

Foglalkoztatottak Az egy cégre jutó foglalkoztatottak átlagos száma jóval magasabb a külföldi érdekeltségűeknél, mint a csak magyar tulajdonossal rendelkező társaságoknál. Tavaly már több mint hatszor annyi embert foglalkoztatott egy-egy külföldi tulajdonossal is rendelkező vállalkozás, mint a tisztán magyar tulajdonosúak (2011-ben ez az arány még „csak" 4,72 volt).

Átlagéletkor A vizsgált időszak alatt nagyobb tempóban nőtt a csak magyar tulajdonban lévő cégek átlagéletkora, mint a külföldi érdekeltségűeké. 2013-ig az utóbbiaké volt magasabb.

Ágazati toplista A külföldi cégek legtöbbje a kereskedelem és gépjármű-javítási szektorban tevékenykedett a vizsgált időszakban. Népszerű terület volt az ingatlanszektor is.

Országok Többségében német, valamint osztrák, román és újabban ukrán tulajdonos van a legtöbb Magyarországon bejegyzett, külföldi érdekeltségű cégben.