Kiábrándító évet zárt az elmúlt évben a tankönyvek elosztásával megbízott állami társaság, a Könyvtárellátó Nonprofit (Kello) Kft. – írta a 444.hu. A társaság azt követően, hogy 2013-ban még 259 millió forintos nyereséget ért el, tavaly 140 millió forintos mérleg szerinti veszteséget hozott össze. Ez pedig több szempontból is problémát jelent. Elég arra gondolni, hogy a tervek szerint a Kellónak a működése során termelt profitból kellene visszacsepegtetnie az iskoláknak. A méretes veszteségből azonban nehéz lesz egyetlen forintot is visszaadni. (A 2013. évi profitból közel 120milliót juttattak vissza az iskoláknak.)

A kormány éppen a nyereség felhasználásának szándékával szervezte át 2013-ban a tankönyvterjesztési rendszert, s államosította a piacot. Több eszközt is bevetettek, még az árrést is megemelték, de terveik a jelek szerint gyorsan dugába dőltek.

A társaságnak a cégbíróságra leadott mérlegéből kitűnik, hogy a forgalom visszaesett: a 2013-as 15,4 milliárd után az elmúlt évben csak 14,6 milliárd forintot sikerült összehozni. A 444.hu-nak éppen e 800 millió forintos kieséssel indokolták a veszteséges működést, ám hogy ez konkrétan mire vezethető vissza, már nem részletezték.

A mérlegből kiderül, hogy a létszám szépen gyarapodott. A két évvel korábbi 96-ról az elmúlt év végére 149 fősre nőtt az állami cég. Ezzel párhuzamosan persze a bérkiadások is megugrottak, erre valamivel több mint 600 millió forintot fordítottak, egy évvel korábban ez a tétel még 356 millió forintot tett ki.

A vezető tisztségviselők bérköltsége is megugrott összességében havi kétmillióval. A fizetések nem lettek magasabbak, csak a főnökök száma gyarapodott.

A Kello kötelezettségei is megnőttek. 2013 végén ez még 2,9 milliárd forint volt, ám 12 hónapra rá ugyanezen a mérlegsoron már 4,5 milliárd forintot tüntettek fel. Akad még egy adat, ami arra utal, hogy a Könyvtárellátó logisztikai tevékenysége körül valami rosszul alakult, s valójában e körül kellene inkább keresni a gyengébb gazdálkodás okait. A mérlegbeszámoló szövege szerint ugyanis a készletek forgási sebessége (az egy naptári napra jutó árbevételhez viszonyítva) az előző évben elért 6,5 napról 32,4 nap ugrott.