Csak tavaly 31 ezren költöztek külföldre, ez tízezerrel több az azt megelőző évnél – írja a Világgazdaság. A KSH szerint az Európai Unió újabb országai váltak népszerűvé a külföldön boldogulni vágyók közt. Az első három helyen álló Németország, (124 ezer magyar), az őt követő Egyesült Királyság (74 500 magyar) és Ausztria (36 ezer magyar a 2013-as felmérés szerint) mellett a távozók újabban Svájc, Hollandia vagy Belgium felé veszik az irányt.

A 2000-es évek óta tartó folyamatos növekedés tavaly tetőzött. Az évtized elején 3-5 ezeren próbáltak szerencsét évente a határokon kívül, 2011–12-ben ez a szám már 12 ezernél is több volt.

„Mindenki a saját szakmájában szeretne elhelyezkedni külföldön is, ehhez azonban elengedhetetlen a nyelv ismerete” – mondta a Világgazdaságnak Tanay Marcell, az EuWork ügyvezetője. A Tárki kutatása szerint tíz százalékra emelkedett azoknak a száma, akik külföldön dolgoznának. Tanay szerint az egészségügyi területek és a gyerekfelügyelet is megjelenik a palettán, de nem olyan nagy arányban; adminisztrációs és pénzügyi területen éppúgy érdeklődnek, mint a mérnökin.

A KSH hosszú távú prognózisa sem nevezhető épp optimistának. A statisztikai hivatal szakemberei szerint 2030-ra fordulhat meg a folyamat, ha minden jól alakul. Ha nem, akkor 2040-tól évi 7500 fő vándorlási veszteséget könyvelhet el az ország egészen 2060-ig, amennyiben az ország gazdasági helyzete nem javul számottevően az előreszámítási időszakban.