Fájhat még a hasa a kereskedőknek az uborkától – már nem az időközben megcáfolt toxintartalma miatt. Az utóbbi napokban több nagy áruházban is gyakorlatilag a korábbi árak töredékére leesett, jelképes áron lehet uborkát vásárolni. Nem csoda: a Németországból érkezett hírektől megrettent vásárlók nagy ívben kerülték az uborkát azt csak így lehet eladni.

A worker throws away cucumbers to be destroyed at an agriculture facility near Bucharest June 6, 2011 as sales collapsed in Romania's markets due to the fear of E.coli contamination. The workers from this facility are destroying about 1500 tonnes of harvested cucumbers from the last three days, despite negative E.coli laboratory tests. The outbreak, centred on the north German city of Hamburg, has made more than 1,500 people ill in eight European countries, and led to an international row over the source of the contamination. REUTERS/Bogdan Cristel (ROMANIA - Tags: AGRICULTURE BUSINESS HEALTH FOOD)

Azonban ezért könnyen lehet, hogy később kemény bírságokat kaphat a nyakába az árcsökkentő vállalat. A 2003-as agrárpiaci rendtartás ugyanis kimondja: a kereskedő nem adhatja olcsóbban az élelmiszert, mint amennyit számlázott érte. Amennyiben mégis, úgy jön a milliós bírság: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) 2009-ben 249, míg 2010-ben 177 millió forintot rótt ki a nagy kereskedőláncokra beszerzési ár alatti értékesítésért.

Elvileg tehát a kereskedőknek most is a vélhetőleg magas, korábbi felvásárlási áron kellene adni a terméket – és azzal a biztos tudattal, hogy nyakukon rothad az egész készlet – miközben a hírek szerint a gazdák több helyütt jobb híján ingyen osztogatják az uborkát.

Persze a vásárlók visszaédesgetése mellett egyéb okuk is lehetett a gazdáknak: az eladhatatlan áru hamar megromlik és biológiai hulladék lesz, amelyet a gazdának, vagy továbbértékesítés esetén a kereskedőnek kellene megsemmisítenie vaskos summáért. Azaz: gazdának-kereskedőnek nemhogy nyeresége nem lesz az eladhatatlan áruból, de – a kereskedő mindenképpen - még rá is fizet a megsemmisítésre.

Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a problémát az okozza, hogy túlságosan merev a 2009-es beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen kereskedői magatartásokat tiltó törvény. (Korábban 2003-as agrárpiaci rendtartás tartalmazta a beszerzési ár alatti eladás tilalmát). A beszerzési ár alatt történő értékesítés tilalma elvileg azt hivatott megakadályozni, hogy a forgalmazó a piaci versenyben „piacrombolóan” alacsony árakkal tudjon fellépni.

(Korábban a dinnye esetében már előfordult, hogy az egyik cég rekord alacsony (és mint utóbb kiderült: beszerzési ár alatti) dinnyével rukkolt elő a főszezonban, amivel ugyan robbantotta a piacot, ám utána a kereskedő konkurensei is csak hasonló, a termelők önköltségét sem fedező nyomott áron voltak hajlandók a dinnyét átvenni a termelőktől vagy a beszállítóktól.)

Az OKSZ azonban régóta arra figyelmeztet: a szabályozásba érdemes lenne kivételként bevenni azokat az eseteket, amikor lejárat közeli termékeket akar a kereskedő gyorsan kiárusítani, vagy a jelenlegi, némileg a „vis major”-szerű helyzetekre is meg lehetne találni a megfelelő jogi megoldást.

Ennek híján ugyanis a kereskedő lényegében arról kell, hogy döntsön, hogy a nyakán maradt biohulladék kezelésének a költségét fizeti ki, vagy kifizeti a beszerzési ár alatti értékesítésért ilyenkor kiszabott milliós bírságát.

Persze kiskapuk itt is vannak: ma is gyakran előfordul - gyakorlatilag a nagy, több tíz százalék árengedményt ígérő élelmiszer-akcióknál - a kereskedő és a forgalmazó gyakran összekacsint és eleve nyomott áron kötnek szerződést egy-egy termékre.

Igaz, a bírság kiszabásában vélhetőleg a kereskedők is közrejátszanak: az MGSzH nyilvántartásaiból kitűnik, hogy jobbára ugyanazokat a kereskedőláncokat büntetik meg a beszerzési ár alatti eladásért. Piacot ismerők szerint ez leginkább azzal magyarázható, hogy az érintett konkurens cégek árgus szemmel figyelik a piaci árakat és egymást jelentik fel ilyenkor a hatóságnál.