Május az őzek területszerzési időszaka, ezért nem árt óvatosan autózni a hétvégi családi kirándulásokon, különösen erdő mellett, ahol bármikor a jármű elé ugorhat egy nagytestű vad. Az elgázolt állatok számáról nincs hivatalos statisztika – sokat nem jelentenek be -, de a vadásztársaságok becslése szerint évente több ezer ki-és nagytestű állat pusztul el közúti balesetben. Ebből a szempontból a dél-somogyi utak egész évben kiemelten veszélyesek, a legkockázatosabb a Barcs-Lad, a Lábod-Kadarkút összekötő út, illetve a 68-as út Barcs-Lábod szakasza.

A területszerzés idején még a legcsendesebbnek tűnő erdei úton is számítani kell az erdőből kiugró vadakra. Ezek ellen alig lehet védekezni, mert az állatok legtöbbször váratlanul és nagy sebességgel érkeznek a járművek elé, s egyszerűen nincs idő és lehetőség elkerülni a gázolást. Ha mindez olyan helyen történik, ahol az állatok vonulására figyelmeztető tábla is volt a közelben, a járműben esett kár mellett az elütött vad több százezer, akár egymillió forintos értéke is a tulajdonost terhelheti - tájékoztatta lapunkat Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. Persze, ha van érvényes cascója, akkor a kárt annak terhére lehet rendezni. Ennek híján azonban a jármű tulajdonosának kell minden számlát állnia, még az elütött vad értékét is rajta hajtja be a területen illetékes vadásztársaság.

Ez azonban visszafelé is igaz. Vagyis, a vadásztársaságoknak kell megfizetniük mindent, ha a helyszínen nincs vadvonulásra figyelmeztető tábla. A járműtulajdonosnak ekkor is fizet a casco - ha van -, ám ilyenkor a biztosító visszkeresetet indíthat a vadásztársasággal szemben, és ha ez sikeres, akkor az autós még a kifizetett önrészt is visszakapja.

A CLB biztosítási szakértője szerint minden vadbalesethez rendőrt kell hívni, s ha van szemtanú, akkor az ő segítségét is kérni kell, hogy pontosan rögzíthessék a körülményeket. Németh felhívja a figyelmet arra is, hogy a vadásztársaságoknak az állatok által okozott egyéb kárt is meg kell téríteniük, ha a baleset az ő hibájukból következett be. Erre felelősségbiztosítással készülhetnek fel a társaságok.

Egy súlyosabb ütközésnél, például ha szarvas ugrik az autó elé, a jármű utasai is megsérülhetnek, a becsapódáskor a többmázsás állat becsúszhat az utastérbe. Az utasokat ért kárt - például munkából való kiesés, vagy az ápolás, a gondozás költségei - nem lehet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére rendezni, mivel egy ilyen esemény nem számít közúti balesetnek. Ebben az esetben a casco mellé kötött jó balesetbiztosítás segít.

A CLB biztosítási szakértője szerint jól teszik az autósok, ha a kirándulásokra vadriasztó síppal is felszerelik járművüket, ami ugyan nem tökéletes védelem, de „több a semminél”. Nem árt tudni, hogy szarvasra és őzre inkább hajnalban és alkonyatkor, vaddisznóra egész éjszaka lehet számítani a közutakon, de olyan helyen, ahol mindkét oldalon erdő, mocsár vagy nádas van, mindig óvatosan kell vezetni. Figyelmeztető jel, ha az úton sáros vadnyomok vannak, s az is, ha magas a fű a padkán. Ilyen helyen érdemes az út középvonala felé húzódni, mert a szélén egyszerűen nem lehet kikerülni a bozótból kiugró állatokat. És ami mindennél fontosabb, senki ne kezdjen bizonytalan kimenetelű kikerülő manőverekbe, ha nagytestű állattal találkozik. Két rossz közül inkább válassza a számára jobbikat: csak fékezzen teljes erővel, s a kormányt erősen markolva üsse el a vadat, ha már elkerülhetetlen a szomorú vég.