Milliárdokkal vigadtak a fideszesek
A kormánypárti képviselők támogatásával a parlament kedden – elvileg – utoljára módosított az elfogadásra váró jövő évi költségvetés tervezetén. A nagyobb tételeket számolva mintegy 60 milliárd forintnak találtak még helyet, ezt részben átcsoportosításokból szedték össze, részben extra bevételből. A kiadási és a bevételi főösszeg így csak tízmilliárd forinttal lett nagyobb, a várt hiány mértéke nem változott.
 |
| Lesz pénz a Budai Vigadó felújítására is Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A legtöbbet az Országvédelmi Alapból csíptek le a képviselők, hogy különböző lobbimunkák eredményeként pluszforráshoz jussanak. Ezek szerint százmilliárd forint helyett elég lesz 70 milliárd is az ország védelmére, az előre nem látható kiadásokra, 30 milliárd pedig elmehet erre-arra. Jelentősebb tétel még a bevételi oldalon az a hirtelen talált plusz 17 milliárd forint, amelyet az állami vagyon értékesítéséből, hasznosításából remélnek, így jövőre 133 milliárd forint jön be a közelebbről nem magyarázott vagyonhasznosításból. (Az idei költségvetésben a kormány 168 milliárd forint bevételt vár az állami vagyon közelebbről meg nem nevezett értékesítéséből és hasznosításából – az év fele eltelt, de még nem látni, hogy miből jönne be ez a pénz.) Emellett még a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezetátalakítási keretét csapolták meg a módosítók komolyabban, bár ez inkább arányaiban és nem abszolút értékben sok: 3,9 milliárd helyett csak 2,9 milliárd forint jut erre.
A kiadási oldalon az egyik legnagyobb tétel jövőre az a plusz 12 milliárd forint, amellyel a nagyvállalatokat kívánja megtámogatni az állam. Erre eredetileg hárommilliárd forintot terveztek be, de már most annyira népszerű az elképzelés, amelyről konkrétumokat még nem lehet tudni, hogy ötszörösére kellett emelni a keretet. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár májusi nyilatkozata szerint a dotáció lényege, hogy az uniós támogatásból kizárt nagyvállalatokat is ösztönözze a kormány, erre nagyjából a száz legnagyobb, főleg ipari, feldolgozóipari cég számíthat. Ez cégenként 150 millió forint évente.
A kormány által kiemelten kezelt sportra sikerült még összeszedegetni további 2,6 milliárd forintot: több, egyenként kisebb tétel szerepel itt, közte a kiemelt sportegyesületek 800 millió forintos támogatása. Részben idetartozik a Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál fejlesztésére szánt 3,2 milliárd forint, amelyet 2017-ben Győrben rendeznek meg.
Az Országgyűlés tegnap elfogadta az adótörvények januártól hatályos módosításait is. Jövőre 16 helyett 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, és a családi adókedvezmény két gyerek után 20 ezer forint helyett 25 ezer lesz –2019-ig folyamatosan emelkedik majd ez az összeg 40 ezer forintra. Emellett fontos változás lesz az úgynevezett növekedési adóhitel, amelyet az adózás előtti eredményüket megsokszorozó vállalkozások vehetnek igénybe. Adójukat ezek a cégek ráérnek utólag, két év kihagyással megfizetni, amely tétel 70 százalékát ráadásul meg is úszhatják, ha olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amely létszámnövekedéssel is jár. Csökkenni fog a bankadó, s ennek menete bele is került a jogszabályba: jövőre a mérlegfőösszeg 0,53 helyett 0,31, majd 2017-től 0,21 százaléka lesz az adó mértéke, és nem a 2009-es, hanem a 2014-es számokat veszik alapul az adó kivetésénél. Emellett további kedvezményt kapnak a bankok 2016-tól kezdve azzal, hogy szektorszinten tízmilliárd forinttal csökkenhet a fizetnivaló. A kedvezmény mértéke és eloszlása attól függ, hogy milyen növekedést tudtak elérni a vállalati hitelezésben. A módosítások összességében 230 milliárd forintos bevételkiesést jelentenek.
A Ludovika Campus fejlesztése 12,5 milliárdot kap, ezt a Miniszterelnökségtől csoportosítják át, és a Budai Vigadó felújítása, valamint a Lakiteleki Népfőiskola épületrekonstrukciója is megér 2,5 milliárdot, illetve 2,6 milliárd forintot. A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium 3,75 milliárdot kap hat új nagykövetség, a taskenti, az addisz-abebai, a manilai, a wellingtoni, az accrai és a luandai megnyitására. Kósa Lajos lobbiereje is átütötte a falat: kap a debreceni reptér 400 millió forintot a biztonsági ellenőrzés, védelem és tűzoltóság finanszírozására – a repteret üzemeltető tavalyi árbevétele kevesebb mint a támogatás duplája volt.
