Milliárdok a Shellnek
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság 2010. decemberi ítélete szerint a Nitrogénművek Zrt.-nek közel 3,5 milliárd forintot kellett megfizetnie a Shell Hungary Zrt. számára egy olyan szerződéses kikötés alapján, amely típusú más esetben már érvénytelennek bizonyult a Legfelsőbb Bíróság előtt –panaszolta lapunknak a Bige László nagyvállalkozó tulajdonában lévő műtrágyagyár.
A Nitrogénművek 2011 májusában teljesítette a kiszabott bírságot, ezzel kifizetve az általa el nem hozott földgáz árának 75 százalékát. Ám azóta a Fővárosi Törvényszéken támadta meg a választott bíróságot, így igyekezvén megsemmisíteni annak döntését.
A pert a Shell Hungary Zrt. indította, mivel álláspontja szerint a Nitrogénművek majd 3,5 milliárd forintot tartozott fizetni a két cég által kötött földgázszállítási szerződés nem teljesítése miatt. A Nitrogénművek 2008 novemberében pár hónapra leállította termelését, amelynek hátterében az akkoriban hazánkba is betörő és vevőit erősen sújtó pénzügyi világválság állt – írja a cég.
Ezután biztosította szerződéses partnerét, a Shellt, hogy 2009. februárban újraindítja termelését. Ebben az időszakban a Nitrogénművek több földgázszállítóval is szerződéses kapcsolatban állt. Ezek közül az E.ON Földgáz Trade Zrt. volt a legjelentősebb, amely – a Shell-lel ellentétben – lehetővé tette az el nem hozott mennyiség későbbi felhasználását („make up gáz”). Ez utóbbi a Nitrogénművek szerint általánosan elfogadott eljárás az iparágban.
Az azóta is stabil gazdasági és pénzügyi helyzetben lévő Nitrogénművek óvintézkedése épp a cég további zavartalan működését, a munkahelyek megőrzését, illetve a szerződés későbbi teljesítését kívánta biztosítani. A Shell azonban az általa a szerződés részévé tett úgynevezett „take or pay” („vidd vagy fizess”) klauzulára hivatkozva beperelte a Nitrogénműveket 3,5 milliárd forint megfizetése iránt a Választottbíróság előtt.
A Nitrogénművek a választottbíróság előtti több perben is rámutatott, hogy a Shell által alkalmazott szerződéses rendelkezés több vonásában is lényegesen eltér a Nyugat-Európában, illetve az USA-ban is alkalmazott és csak elnevezésében azonos rendelkezéstől. Ilyen a magyar jogban nem létezik, sőt azzal kifejezetten ellentétes – véli a pétfürdői cég. Indokaik között szerepelt például, hogy a Shell-lel kötött szerződés igen rövid időtartamú.
A Nitrogénművek a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatára hivatkozott, mely alapján szerintük az ilyen jellegű rendelkezés érvénytelen, ezért nincs jogalapja a Shell körübelül 3,5 milliárdos követelésének. A Nitrogénművek kérte a bíróságot, hogy tárja fel a Shell valós kárát, hiszen a fel nem használt mennyiséget a Shell behozta az országba és értékesítette (a Nitrogénművek által fizetett és a Shellnek átadott szállítói kapacitásokat használva), azaz a megítélt összeg kifizetésével a Shell mondhatni kétszer értékesítette ugyanazt az árut.
A választottbíróság a Nitrogénművek perében olyan háromtagú tanácsban járt el, amely tanács Shell által jelölt tagja egy másik perben kijelentette, hogy az eljárásban nem tud pártatlanul eljárni a Nitrogénművekkel szemben, ezért ott lemondott a választottbírói tisztségéről – állítja a Nitrogénművek. A szóban forgó per során viszont –megfogalmazásuk szerint – az illető nem érezte pártatlanságának hiányát. Az elmarasztaló ítéletet hozó választottbírósági tanács elnökének ügyvédi irodáját pedig több olyan energiaipari cég is foglalkoztatta, amelyek napi jelleggel alkalmazzák a magyar jogban ismeretlen „take or pay”-t.
Az ítéletet a Nitrogénművek a Fővárosi Törvényszék (korábban Fővárosi Bíróság) előtt megtámadta. Az állami bíróság viszont részben hatásköri hiányra hivatkozva érdemben nem vizsgálta a választottbírósági ítéletet. Így nem értékelte például, hogy a választottbíróság miért hunyt szemet a Shell által jelölt bíró nem titkolt ellenszenve és a másik bíró általuk vélt érintettsége felett. Végül a Fővárosi Törvényszék a Nitrogénművek jogorvoslati igényét elutasította.
A Nitrogénművek egy másik, szintén a választottbíróság előtt indított perében a fenti földgázszállítási szerződéssel összefüggésben, a Shellnek átadott szállítási kapacitások ellenértékét, közel 70 millió forintot kívánt érvényesíteni a Shell-lel szemben, amiből a Shell egy jelentős összeget el is ismert. A választottbíróság azonban a Shell kifejezett elismerése ellenére a Nitrogénművek igényét teljes mértékben elutasította, és még a Shell által elismert összeget sem ítélte meg a Nitrogénművek számára.
A Nitrogénművek a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Kúria előtt 2011 augusztusában megtámadta. Az ügy azóta is a Kúria előtt van, és noha az ügy tárgyaláson kívül kerül elbírálásra, döntés még nem született.
Lapunk a Shelltől egyelőre nem kapott hivatalos választ. Értesülésünk szerint ugyanakkor a multinacionális hátterű energiavállalatnál igen egyértelműnek látják a helyzetet, amit eddig valamennyi bírói fórum számukra kedvező módon támasztott alá. A Nitrogénművek aláírt egy gázszállítási szerződést. Az, hogy utólag bizonyos pontokat sérelmesnek ítélt, nem mentesítette őket a teljesítéstől vagy a nem teljesítésből eredő hátrányos következményektől. Mivel a Nitrogénművek nem vette át a szerződéses időpontban a gázt – amit maga is elismer –, fizetnie kellett. Egy ilyen megállapodásban mindkét fél kijelöl egy vitarendező fórumot, melynek ítéletét előre elfogadják. Formálisan ez meg is történt, hisz a polgári bíróságon a Nitrogénművek már nem a Shellt, hanem magát a választott bíróságot támadta meg. Mivel az elsőfokú ítélet ott sem kedvezett a műtrágyagyárnak, közeleg a – talán – legvégső jogorvoslati szint, a Kúria. Sokak szerint Bige László az ítélet közelgő időpontja miatt kívánja az eseményeket saját olvasatában a nyilvánosság elé tárni.
Bige Lászlónak nem először gyűlik meg a baja a gázbeszállítójával: korábban az – azóta tönkrement – EMFESZ Kft.-vel szakították meg a kapcsolatot és bonyolódtak heves jogi vitákba.
Ettől függetlenül azonban a 2008-as pár hónapos leállás óta a cég valóban talpra állt. Évi tízmilliárdos eredményéből a korábban felvett hitelek visszafizetésén túl tellett a Shell számára megítélt 3,5 milliárd forint kifizetésére is.
