Állami milliárdok a sínek között
A MÁV-nál megállt az idő. Az állami vasút mindenkori vezetői legalábbis két évtizede ugyanazt hajtogatják. Ha mikrofont látnak, beszélnek a hatékony, eredményesen gazdálkodó vasútvállalat kialakításának programjáról. És vizionálnak pontosan közlekedő, versenyképes áron használható, az ország nagyvárosai közti utat a személygépkocsiknál rövidebb idő alatt leküzdő, tiszta, korszerű vonatokat. Ha azonban kifut a szalag, és a mikrofont kikapcsolják, marad a rideg valóság.
A MÁV Zrt. „valósága” 2010-ben 35,83 milliárd forint nem konszolidált veszteség volt. Petrilla György pénzügyi igazgató ennek ellenére nem borúlátó. Az állami vasút fejének számító vállalat ugyanis a vártnál így is mintegy másfél milliárd forinttal szerényebb veszteséget produkált. Ami szerinte azért is szép eredmény, mert cégük úgy vágott bele az országgyűlési választások évébe, hogy a pályavasút és létesítményeinek üzemeltetéséhez egyetlen fillér költségvetési támogatásra sem számíthatott.
A negyedik negyedévben végül mégis jóváhagyott, 23 milliárd forint pályavasúti támogatás fontosságát a MÁV-nál elismerik. A kormányzati beavatkozás sokat segített, de érdemben már nem változtathatott az egész éves gazdálkodás főbb mutatóin. A decemberben engedélyezett tízmilliárd forintos kötvénykibocsátás lehetőségével együtt lényegében arra volt jó, hogy a MÁV belekezdhessen legfontosabb beruházásai előkészítésébe. Tényleges feladatai végrehajtásához azonban legkevesebb ötvenmilliárd forintra lett volna szükség.
Pénz híján a vasúti pályák állapota tavaly tovább romlott, a vonatok közlekedését egyre több helyen akadályozták sebességkorlátozások - vasutasul „lassú jelek”. Eközben a társaság a 2009 végén leállított 24 és fél vonala közül júliusban öt, az idén pedig további hét szakaszon újra elindulhatott a személyszállítás.
A MÁV 7606 kilométeres pályahálózatára egyelőre az idén sem szánnak annyi pénzt, amennyi kellene. A vasúti infrastruktúra költségvetési támogatásának eddig jóváhagyott keretösszege 21 milliárd forint. Ami nem fedezi az év végéig a társaság indokolt pályavasúti költségeit. A remény azonban még él – az éves keret összegéről a vasút vezetése még egyezkedik.
Ha az indokolt kiadásokat sikerül megfizettetni, a MÁV adóssága, a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett 300 milliárd forintos szanálás után, lényegében eltűnik. A vasút 270 milliárd forint működési és beruházási hitelétől, illetve az ezekhez kapcsolódó évente mintegy kilencmilliárd forintos kamatfizetési kötelezettségtől mentesülhet. Ha viszont a költségvetés ismét spórolni próbál a vasúton, a tartozások újbóli felhalmozódása elkerülhetetlenné válik.
A szaktárca meggyőzését nehezítheti, hogy a MÁV a legtöbb területen nem dicsekedhet a tevékenységét leíró mutatók javulásával. Példa erre a társaság árbevételének alakulása: a nem konszolidált bevétel mintegy 170 milliárd forint volt, ami 5,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. A MÁV tavaly decemberi 797,7 milliárdos mérlegfőösszege 43,6 milliárddal kevesebb, mint az év elején. Ezt a pénzügyi igazgató elsősorban a tárgyi eszközök értékcsökkenésével magyarázza.
De nem adott okot dicsekvésre az utasforgalom sem. Míg 2009-ben 139,9 millióan, tavaly már csak 137,6 millióan utaztak vonattal. Ehhez a visszaeséséhez a vasút saját értékelései szerint kis mértékben hozzájárult a mellékvonalak forgalmának leállítása, de szerephez juthatott a 2010. februári tarifaemelés is.
Legfeljebb az lehet biztató, hogy a magyar vasút személyszállítási teljesítményei még mindig jobbak az uniós vasutakénál. Hazánkban az utazók 15 százaléka, a határokon túl átlagosan 8-9 százaléka választja a vonatokat. Petrilla György pedig arról beszélt: a vasút utasainak száma a következő években, szerény mértékben még csökkenhet, középtávon azonban az ágazat részesedése ismét elérheti a jelenlegi szintet.
Megalapozhatja ezt, hogy a pénzügyi igazgató szerint a vasúti személyszállítás megkapja a költségeit ellentételező állami támogatást. A vasút személyszállító cége, a MÁV-Start Zrt. pedig már 2010-ben is eredményesen gazdálkodott.
Hogy pontosan mennyire, a MÁV-csoport konszolidált mérlegének elfogadása után lesz végleges. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy a MÁV-leányok szerény, de pozitív eredménnyel gazdálkodtak. Így a vasút 2010-re mintegy 32 milliárd forint csoportszintű veszteséget könyvelhet el.
Arra, hogy az idén mi lesz, egyelőre nincs válasz. A MÁV 2011-es üzleti tervét még nem fogadták el. Ha vasút indokolt költségeit a költségvetés ellentételezi, és a már beígért hitelkonszolidációt is végrehajtják, az év végi eredmények jobbak lesznek a tavalyiaknál.
Nagy csodákra azonban nem érdemes számítani. A MÁV költségeinek 75-80 százaléka ugyanis nem csökkenthető. A társaság vezetése csak a kiadások 8-12 százalékán próbálhat spórolni. A szolgáltatási színvonalat érdemben javító járműbeszerzésekhez pedig egy-két évre biztosan szükség lesz.
