Milliárdok a sertéságazatnak
Az alapanyag-előállítás hosszú éveken át hanyatlott, versenyképessége romlott, ezért most fejlesztésekre van szükség, amelyekre a Darányi Ignác Terv pályázatai adnak lehetőséget - fűzte hozzá az államtitkár.
Ismertette: az elmúlt évtizedekben visszaesett az élelmiszerexport, azonban a sertés- és baromfihúsra, halakra megvannak a szükséges állategészségügyi bizonyítványok, így sikerült visszaszerezni a piaci pozíciókat. Vietnamot, Szaúd-Arábiát, Oroszországot is sikerült az exportba bevonni, és nyitott a kínai piac is - emlékeztetett.
Hozzáfűzte, a kormányzat elsődleges célja, hogy a magyar alapanyagokat itthon dolgozzák fel, így a hazai piacon is egyre nő az igény a magyar termékekre. Balogh Rudolf, a Baki Agrocentrum Kft. ügyvezetője szerint a hétfői szakmai konferencián a vállalkozók információkat kapnak a pénzügyi finanszírozás lehetőségeiről, piaci kilátásokról, valamint az agrárstratégiában várható változásokról.
Balogh Rudolf kifejtette: a magyar mezőgazdaság versenyképességét meghatározza, hogy miközben a növénytermesztéssel, állattartással nincs gond, a feldolgozással és a piaci értékesítéssel vannak problémák. Úgy vélte, az agrárstratégiában a sarokpontokat hosszú távra, évtizedekre kell rögzíteni.
A Baki Agrocentrum évente 400 ezer csirkét állít elő, de a magas terményárak miatt az önköltségi ár a piaci értékesítési ár alatt van, ezért szükség van a támogatásokra, hogy ne csökkenjen tovább az állattartás. Az idei első félév a túlélésről szól; takarékossággal, szakmaisággal kell termelni, a feldolgozó kereskedőknek pedig mértéktartóknak kell lenniük - jegyezte meg az ügyvezető.
A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy a költségvetési stabilitást nem a bevételi oldalon kellene biztosítani. Dávid Ferenc szerint nem a tervbe vett "presztízsberuházásokat" kellene végrehajtani, hanem a kiadás szerkezetén kellene változtatni. Hozzátette: a vállalkozói közérzetet már az is javítaná, ha az adminisztratív terheket csökkentenék.