A magyar cégek 98 százalékának árbevétele nem éri el az évi kétmillió eurót, ami az uniós definíció szerint a kisvállalkozás határa, tehát majdnem az összes magyar cég mikrovállalkozásnak számít uniós mércével. Az elaprózódó cégstruktúra ingoványos gazdasági környezetet okoz - áll a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. (NCT) közleményében.

Pertics Richárd, az NCT vezérigazgatója szerint egy egészséges gazdaságban a nagyvállalatok mellett fontos helye van a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak is, ám Magyarországon az eloszlás nagyon messze van az ideális állapottól. A mikrovállalkozások nagy aránya méretgazdaságossági okok miatt versenyhátrányt jelenthet a világpiacon, továbbá a sokszoros adminisztrációs terhek lassítják az ügyintézést és nyomás alatt tartják a hatóságokat.

Magyarországon ma mintegy 600 ezer cég működik, amely a népesség számához viszonyítva magasnak számít: a nyolcszor népesebb Németországban kevesebb mint hatszor ennyi cég működik. A felszámolás alá kerülő cégek aránya Németországban évente 0,74 százalék, Magyarországon 2,16 százalék. A társaságok száma itthon nem nő tovább, de a fluktuáció továbbra is rendkívül magas, a végrehajtás alá kerülő cégek száma is növekszik - írja az NCT.

A cégformákat tekintve a vállalkozások több mint 70 százaléka kft., mivel ez a cégforma adja a legnagyobb felelősségi védettséget a tulajdonosoknak és a cégvezetőknek. A megszűnő cégek túlnyomó többsége tartozásokat hagy maga után, s az újonnan alapított vállalatok 80 százaléka korábbi cégekhez kötődik, ezek együttesen egyértelműen a felelősséggel való visszaélés elterjedésére utalnak. A cégek alig egy százalékát kitevő részvénytársaságokhoz fut be az EU-s pályázatok közel 75 százaléka. Pertics Richárd szerint ennek nyilván technikai okai is vannak: sok esetben csak a részvénytársaságok tudnak a pályázati feltételeknek maradéktalanul megfelelni, az arány mégis az egyensúly felbomlására utal.