A szocialisták azt kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy soron kívül vizsgálja meg a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvény alkotmányellenességét felvető kereseteket, lehetővé téve, hogy január 31.-ig megszülessenek a határozatok. Addig kell ugyanis nyilatkozniuk a magán-nyugdíjpénztárban maradóknak. Azonban a testület munkarendje, illetve a megváltozott jogszabályi háttér miatt a körültekintő döntés meghozatalához több időre lehet szükség – állították lapunknak alkotmánybírósági körökből. Úgy tudjuk, egyelőre kijelölt alkotmánybírója sincs az ügynek.

A testület legutóbb december 20.-án tartott teljes ülést, azóta téli szabadságukat töltik a tagok. Legközelebb január 10-11.-én tartanak teljes ülést, vagyis mindössze három hetük maradna január végéig, hogy döntsenek a keresetekről. Ez nem lehetetlen feladat a szakértők szerint, az Alkotmánybíróságon ugyanis január első hetében elkezdődik az adminisztratív munka, az elnök, Paczolay Péter már a jövő héten kijelölheti azt az alkotmánybírót, akinek a határozattervezetet kell majd benyújtania a testület elé. Az indítványok értelmezésével foglalkozó szakértői csapatnak addig sem kell várnia, ők már most is dolgozhatnak a döntés előkészítésén.

A döntés megszületését hátráltatja ugyanakkor, hogy az alkotmányossági kifogásokat az Alkotmánybíróság csak a korábbinál szűkebb körben értelmezheti. A kormánypártok által támogatott módosítás miatt a költségvetést, általában az államháztartást érintő ügyekben kizárólag az emberi élethez, illetve emberi méltósághoz kapcsolódó jogok sérelme esetén semmisíthet meg jogszabályokat a testület. Ennek megállapításához kell az is, hogy a kereset is e jogokba ütközőnek tartsa a kifogásolt törvényt. Úgy tudjuk, e szűkített értelmezési mező állítja a legkomolyabb dilemma elé a testület tagjait, főleg emiatt nyúlhat el a határozathozatal. S amennyiben sikerül e kérdésben dűlőre jutniuk, még mindig lehetnek eltérő nézetek az alkotmánybírák között a konkrét esetet illetően, ami későbbre tolhatja a határozat megszületését.

Az ügymenetet felgyorsíthatja, ha az Alkotmánybíróság – minden mást félretolva – a nyugdíjrendszert érintő indítványokra koncentrálja az erejét. Azonban vannak más, szintén gyors elbírálást igénylő ügyek is a testület előtt. Ilyenek a közszférában foglalkoztatottak felmentésvel kapcsolatos keresetek, de a különböző különadók miatt is fordultak már indítványokkal az Alkotmánybírósághoz.

Összességében tehát nagyobb az esélye annak, hogy január után születik meg a határozat. Valójában az sem tűnik problémásnak, ha későbbre tolódik a döntés, s abban helyt adnak – értelemszerűen visszamenőleges hatállyal – az indítványoknak. A pénztárban maradásról ugyan január 31.-ig kell alapesetben nyilatkozni, ám a tagi viszony csak márciustól szűnik meg, a vagyon pedig még ennél is később kezdi meg vándorútját, vissza az állami nyugdíjalapba. Vagyis egy februári határozat esetén nem lesz másra szükség, mint a pénztárban maradók nyilatkozatainak kukába hajítására. Feladatot leginkább a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozóira róna egy ilyen döntés: nekik kellene kitalálniuk, honnan pótolják a kieső 530 milliárd forintot. Ennyi nyugdíjpénztári vagyon elköltésével számol ugyanis a 2011-es büdzsé.

Alkotmánybíróság