Az energiaügyi miniszter és az energiapiac képviselőinek szerdai kommunikációs ámokfutása nyomán csütörtökön szinte minden sajtóorgánumban más jelent meg arról, végül is januártól nő, csökken avagy szinten marad-e a lakossági áram ára.

Mentenénk a kollegákat. Az illetékesek szerdán nem kívántak kapcsolatba lépni az őket kérdezni szándékozókkal. A számos, egymásnak látszólag ellentmondó - valójában az energiaárak rendkívül bonyolult rendszeréből egy-egy elemet kiragadó - állításból nem csoda, ha az újságírók nem tudtak rendet vágni.

A valós helyzet: a lakossági áram ára januártól 2,9 százalékkal nő. (A Népszabadság ezt írta.)

Arra azonban továbbra sem kapni kielégítő választ, miként lehetséges egy központilag erősen ellenőrzött piacon, hogy a termék nemzetközi árzuhanása és további nyilvános árletörő tényezők ellenére nálunk emelkedik a lakossági ár. (A bizonyos fogyasztásnál nagyobb cégekre vonatkozó, jogilag "szabadnak" nevezett árampiacon pedig több tíz százalékos emelkedés várható, annak ellenére, hogy a nemzetközi olaj- és áramárak zuhannak.)

Az energia hivatal megmagyarázza

Az árakat ellenőrző Magyar Energia Hivatal (MEH) csütörtöki közleményében "egyértelművé és mindenki által érthetővé" kívánja tenni a lakossági villamosenergia-ellátás 2,9 százalékos mértékű változásának okait és hátterét. Megfogalmazásuk szerint az elmúlt napokban több ellentmondásos információ illetve nyilatkozat jelent meg a sajtóban a lakossági villamosenergia-árak jövő évi változására vonatkozóan.

Magyarázatuk szerint nem csupán a termék - az energia -, hanem annak vezetéken történő szállítási költsége (a rendszerhasználat díja) is benne foglaltatik az árban.

A termék ára kétségtelenül csökken - a hivatal közleménye szerint 0,6 százalékkal, a 2008. januári 15,7 Ft/kWh-ról 15,6 Ft/kWh-ra. A MEH szerint az, hogy az állami nagykereskedő, a Magyar Villamos Művek (MVM) szerint 7,6 százalékkal mérséklődött az áram ára, csak látszólagos. Mint írják: "a más forrásból elhangzott 7,6 százalékos árcsökkenés egy időközben módosult MEH-határozat alapján kiszámítható, az egyetemes szolgáltatás területén nem érvényesített átlagárhoz viszonyítva adódna". Az MVM azonban tapasztalataink szerint továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy amiről beszélni "kell", az 7,6 százalékkal csökkent.

A hivatal eme "egyértelmű és mindenki által érthető" indoklás után egyszerűen levezeti, hogy miután a termék ára 0,6 százalékkal csökkent, a szállítási költség emelkedése viszont 3,5 százalékkal növeli (adók nélkül) a lakossági áram árát, kijön a 2,9 százalékos emelés.

A közlemény szerint a MEH spórolt is a lakosságnak. Hiszen nem engedélyezte, mert nem tartotta indokoltnak az egyetemes szolgáltatói árak - így a lakossági árak - emelését, annak ellenére, hogy az MVM nagykereskedő a 2008. évi gázáremelésekkel arányosan, jogszerűen növelte értékesítési árait az áramszolgáltatók felé.

Tehát minden rendben van.

Nem a szállítókhoz kerül a haszon

A másik feszítő, általános közgazdasági kérdés, hogy ha egy termék nagykereskedelmi ára csökken, a kiskereskedelmi meg nő, akkor a haszon vajon hol csapódik le. Volt egy elképzelésünk arról, hogy a kiskereskedőknél. A Magyar Energia Hivatal magyarázatát, illetve energetikai szakértőktől kapott jelzéseket is figyelembe véve ezt úgy finomítottuk: mivel a lakossági áramellátásban a szállítást és a kereskedelmet rendszerint külön cégbe szervezték, ezek azoban egy tulajdonoshoz tartoznak, a kiskereskedők hivatalos haszna nem, a szállítóké viszont nőtt, akkor a szállítóknál. Ezt azonban a lapunkat figyelmeztető szállítók cáfolták, közvetlen bizonyítékokat kérve erre. A nyilvános mérlegek erről valóban nem tanúskodnak: nyilvánosan kimutatható nagy nyereségeket a szintén ugyanezen tulajdonosi körökhöz tartozó, de szabad piaci kereskedők értek el.

Boross Norbert, az Elmű-Émász szóvivője ennek kapcsán a következőket közölte lapunkkal: az Elmű-Émász csoport üdvözli a MEH azon döntését, mely az MVM ZRt.-t egy bizonyos áramtemék árának csökkentésére kötelezte. Ez a csökkenés részben ellensúlyozza más, a szolgáltatáshoz szükséges áramtermékek árának rendkívüli megemelkedését. Így a szolgáltatók fokozott társadalmi áldozatvállalása mellett lehetővé vált a kormányzat fontos céljának, az árak lehető legkisebb növekedésének elérése.

Ez kissé leegyszerűsítve úgy hangzik: bár a beszerzési (nagykereskedelmi) áruk csökkent, más kiadásaik emelkedtek.

De akkor hová?

Értesülésünk szerint a szállítók többek között egy speciális termék, a "hálózati veszteség" árának rendkívüli megugrására céloznak. Ezt bizonyos gázerőművek értékesítik. Az esetleges érintettek lapunk számára tagadták, hogy náluk ebből többletnyereség származna.

Az MVM számításai szerint a MEH döntésével 16 milliárd forint került el tőlük. Marad a kérdés, ez akkor kinél jelenik meg többletként.

Eddig nem akadtunk a nyomára.

Aki megtalálja, szóljon.

Az új gödi transzformátorállomás