A kérdés jogosnak tűnik, de kérdés, hogy közérdekű-e? – ezt fogja tisztázni az a per, amit az Átlátszó indít a BKIK ellen válaszadás megtagadása miatt. Miután a kamarákról szóló törvény értelmében az egyéni cégnek, az egyesülésnek, egyes jogi személyek vállalatának, a leányvállalatnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezetnek, és a legtöbb egyéni vállalkozónak is fizetnie kell, és nem tagdíjról van szó, a felvetés nem alaptalan: mit kapnak a kamara működéséhez kötelezően hozzájárulók az évi ötezer forintjukért cserébe? És vajon mekkora összeghez jut a kamara? Budapesten 140 ezer hozzájáruló van, közülük tavaly csak kétszáz kérte a kamarai tanácsadás szolgáltatást – idézi az Átlátszó az ado.hu írását.

A befolyt összeg nagyságát és felhasználását firtató kérdésre a kamara nem válaszolt. Azaz mégis.

„Válaszul bonyolult és arrogáns választ kaptunk, amely arról szól, hogy a BKIK nem lát el közfeladatot, tehát közérdekű adatot sem kezel, úgyhogy amit kértünk, nem adják. Az érvelés ugyanakkor erősen sántít. Az Infotv. szerint közérdekű adat (egyebek mellett) a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret. A gazdasági kamarákról szóló törvény pedig úgy fogalmaz – éppen a hozzájárulásról szóló részben –, hogy „a kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni”. Szerintünk tehát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagyon is közfeladatot lát el, így nincsen oka arra, hogy ne mondja meg, mire költi a hozzájárulásokat. Az Átlátszó ezért pert indít a BKIK ellen.”

A fejleményekre vélhetően több mint 600 ezer gazdasági társaság és a többi, fizetésre kötelezett ­kíváncsi, mindazok, akiknek évente ötezer forintjába kerül a kamara.