A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tavaszi felmérésének eredményei alapján a hazai vállalatok mind belső, mind külső piaci kilátásai kedvezőtlenebbé váltak 2011. őszhöz képest: tovább csökkent a növekedésben bízó vállalkozások aránya, ugyanakkor a cégek többsége változatlan eredményekre, valamint stagnáló külföldi és belföldi értékesítésre számít. Habár a vállalati válaszok alapján a következő 12 hónapban jelentős visszaesésre nem kell számítani, a jelenlegi piaci helyzet és a bizonytalan kilátások a vállalatokat a hibernálódás felé sodorja: visszafogottak a fejlesztési és foglalkoztatási terveik is.

Folytatódott mind az elmúlt 12 hónapban növekvő eredményt elérő, mind a következő egy évben azt váró vállalatok arányának csökkenése 2012 tavaszán, s a kilátásokban bekövetkezett kedvezőtlen fordulat tartósságát jelzi, hogy 2011. ősz után ismét kevesebb azon cégek aránya, amelyek javuló eredményekkel számolnak, mint ahányan az elmúlt egy évben növekedésről beszámoltak.

A külföldi értékesítés vállalati eredményekre gyakorolt dinamizáló hatása tovább mérséklődött, ugyanakkor a külső piacok húzóerejének gyengülése várhatóan visszaesést nem, „csak” az exporttevékenységet (is) folytató vállalatok eredményeinek stagnálását okozhatja. A legerősebb exportorientációval rendelkező cégek között 27 százalék számol zsugorodó eredményekkel a következő egy évben: ez alig fele a nem exportáló cégek körében várható értéknek, ami jelzi, hogy az exporttevékenység hazai vállalatok eredményes működésében betöltött stabilizáló szerepe továbbra is erős.

A humánerőforrással kapcsolatos kiadások (munkabér, járulékok) egyre jelentősebb tételt tesznek ki a vállalati költségeken belül, ami elsősorban az adóváltoztatásokkal összefüggésben a nettó bérek szinten tartásának érdekében az elmúlt 12 hónapban végrehajtott jelentős bruttó béremelésekre vezethető vissza. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a technológiai színvonalnak, az alkalmazottak képzettségének szerepe visszaesett, ami hosszabb távon versenyhátrányt okozhat a hazai vállalatok számára.

Az árbevétel alakulását (ahogy a költségeket is) mind a fél, mind az egy évvel ezelőtti felméréshez képest is jobban befolyásolta a forintárfolyam volatilis mozgása, ami a kedvezőtlen piaci kilátások mellett szintén megnehezíti a vállalatok üzleti tervezését, így többek között a beruházásokról hozott döntéseket is.

A következő 12 hónapban a vállalati eredmények növekedését váró cégek körében a legmagasabb a külső forrásbevonást tervezők aránya: ez egyrészt a várhatóan intenzívebb beruházási aktivitásra, másrészt arra vezethető vissza, hogy ebben a vállalati körben a legmagasabb a kritikus finanszírozási helyzetben lévők aránya.

Mind a három szektorban a következő 12 hónapban változatlan belföldi értékesítési volumenre számító cégek vannak relatív többségben, ami egy elhúzódó stagnálási periódust ígér. A belső piacok hibernáltságát jelzi, hogy várhatóan a nagy- ill. középvállalatok sem képesek növelni értékesítésüket, a nagyobb méret leginkább csak a hazai eladások további csökkenésétől képes megóvni. A mikro- és kisvállalatok esetében egy jelentősebb vállalati kör azonban még mindig kiszorulóban van a piacról. Ennek egyik „ellenszere” lehet a beszállítói kapcsolatok létesítése: a KKV-k körében sokkal kedvezőbb belföldi piaci helyzetben vannak a vertikális vállalati kapcsolatokkal rendelkező cégek.

A külföldi értékesítés növekedésében bízó vállalatok aránya visszaesett, egyelőre azonban ez a külső értékesítés stagnálását, s nem a csökkenését vetíti előre a következő egy évben. Az ipari vállalatok körében (igaz a korábbiakhoz képest visszafogottabb ütemben) még tart az export lendülete. A külső piacok húzóerejének általános gyengülésére utal, hogy a cégeket gyakorlatilag mérettől függetlenül egyformán érintette. A Balkánt és Kínát leszámítva valamennyi exportpiac tekintetében visszaesett a növekvő értékesítésben bízó cégek aránya.

A külföldi értékesítés visszaesése ellen hatékony eszköznek bizonyult az exportorientáció erőssége, valamint az exportkoncentráció csökkentése, a célpiacok diverzifikálására való törekvés.

Az elmúlt egy évben az agrárvállalatok voltak képesek jelentősebb arányban áremelést végrehajtani, a következő 12 hónapban azonban a cégek túlnyomó többsége nem tervez változtatást a nettó árakban. A magas inflációs várakozásokat (átlagosan 6,1 százalék a következő 12 hónapban) így az indirekt adóemelésekre és az árfolyamgyengülésre visszavezethető „külső” hatások magyarázzák a vállalati válaszok alapján.

A foglalkoztatás területén szintén a kivárás jellemzi a vállalatokat: miközben az elmúlt egy évben még a cégek 35 százaléka csökkentette az alkalmazottai számát, a következő 12 hónap során már csak 20 százalék tervez létszámleépítést (ugyanakkor kevesebb, mint 15 százalék gondol új munkaerő felvételére).

A felmérésben szereplő cégek átlagosan 8 százalékos bruttó béremelést hajtottak végre az elmúlt egy évben, ami valamelyest meghaladja a nemzetgazdasági átlagot (KSH - versenyszféra: +6,4 százalék 2012. I. n. év / 2011. I. n. év). A bérfejlesztéseket elsősorban a nettó bérek szinten tartása indokolta, így különösen az alacsonyabb képzettségű munkaerőt.