A Bisnode nemzetközi cégminősítő elemezéséből az is kiderül, hogy 14 ezer társas vállalkozás folytat Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet. Negyven százalékuk növénytermesztéssel, 38 százalékuk állattartással, 20 százalékuk erdő- és vadgazdálkodással, 2 százalékuk halászattal foglalkozik.

Területileg az összes cég számához viszonyítva Somogy, Békés és Tolna megyében tevékenykedik a legtöbb vállakozás a mezőgazdaságban. Pest megyében, a fővárosban, Komárom-Esztergom és Fejér megyében képvisletetik magukat a legkisebb arányban az agrárcégek.

Az elmúlt 12 hónap csődjeinek és felszámolásainak adatai alapján, a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások jóval kisebb arányban válnak fizetésképtelenné, mint az állattartók. Egy éven belül a növénytermesztők 1,2 százaléka válik csak fizetésképtelenné, míg az állattartók 2,75 százaléka. Az erdő- és vadgazdálkodás is 2,53 százalékos bedőlési arányával az állattartáshoz hasonló kockázatú szektor. A halászat esetén viszont alacsony a fizetésképtelenné válás esélye, itt ugyanis ez csak a vállalkozások 1,49 százalékát érinti.

Megyei szinten a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya Nógrád megyében kiugróan magas. Itt százból hét mezőgazdasági cég szűnik meg egy éven belül fizetésképtelenség miatt. A legkisebb veszélyben a nyugati országrészben tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozások vannak: Zala, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében ugyanis másfél százalék alatt van a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya.

A felszámolások és a végelszámolások száma is csökkent a mezőgazdaságban az előző évhez képest. Vannak azonban helyettük a kényszertörlések, amelyekből közel hétszázat számoltak az elmúlt egy évben. A kényszertörlések is leginkább az állattartókat, valamint az erdő- és vadgazdálkodókat érintik.

Az elmúlt 12 hónapban megduplázódott a mezőgazdaságban az új cégek száma. Jelenleg havonta átlagosan száz cég alakul a szektorban, legnagyobb mértékben a fizetésképtelenség által igencsak sújtott állattartás területén.

A magyar mezőgazdaság nem tartozik a legkockázatosabb szektorok közé, mégis sokkal jobban teljesíthetne. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetség (MOSZ) véleménye szerint ugyanis a magyar mezőgazdaság messze a termelési potenciálja alatti eredményeket mutat: teljesítménye még mindig nem érte el az 1989-es szintet, annak mindössze 80 százaléka körül mozog. A meleg tavasz miatt nagyon jó termést jósolnak 2014-re, ami kedvező a szektor cégeinek, hacsak a szélsőséges időjárás keresztbe nem tesz a kiváló minőségű termésnek.

A növénytermesztéshez képest az állattartás sokkal rosszabb helyzetben van ma hazánkban. Ezen a helyzeten szeretne javítani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is, mely kezdeményezte az élelmiszerek, azon belül is első körben a húsok és hústermékek áfájának radikális csökkentését több területen is.

Az e-útdíj bevezetése sem kedvez az állattartásnak, és a magas bedőlési arányok is azt mutatják, hogy igencsak magas a szektor fizetésképtelenné válásának aránya. Eddig a jelentős uniós és nemzeti támogatások sem segítettek az iparágon, de remélhetően elindul végre egy keresletélénkülés is a hústermékek iránt, ami pozitív irányba mozdítja el az állattenyésztést. Ez kiegészülve egy stabil minőséget termelő, az időjárás által kevésbé sújtott növénytermesztéssel, jelentősen javíthatna a mezőgazdaság helyzetén.