Beavatni igyekezett a piaci szereplőket a gazdaságról alkotott gondolataiba a Bank of England (BoE) és az Európai Központi Bank (EKB), hiszen a várakozásnak megfelelően a döntéshozók Londonban és Frankfurtban is tartották a 0,5 százalékos alapkamatot, s nem változtattak a nem szokványos eszközökön sem. Ám mivel a két központi bank más-más felhatalmazással rendelkezik, s felépítése is eltérő, ezért a jövőbe mutató eszmefuttatások sem lehetnek azonosak. Az angol inkább az amerikai utat követi, hiszen Mark Carney elnök sejteni engedte, hogy a kamat egészen 2016-ig ilyen szinten maradhat, függően attól, hogyan alakul a munkanélküliség és az infláció.

A tizenhét országra kiterjedő eurózóna központi bankja élén Mario Draghi elnök viszont jelezte: az EKB-nak csak az árstabilitásra kell törekednie. Ezért fogalmazott úgy már júliusban, s ismételte most meg, hogy a kamat ezen vagy alacsonyabb szinten marad hosszabb időn át. Az infláció az új előrejelzés szerint is bőven a kétszázalékos cél alatt tanyázhat egészen 2014 végéig, hiszen idén 1,5, jövőre csupán 1,3 százalékot érhet el az irama. A 2015-ös prognózis pedig decemberben várható az EKB-tól.

Mint Draghi kifejtette: a jövőt felvillantó tájékoztatásnak a minőségi változatát alkalmazhatja az EKB, intézményi kerete nem teszi lehetővé, hogy az amerikai vagy az angol jegybankhoz hasonlóan mennyiségi küszöböket határozzon meg a kamat változtatásának feltételéül. Hozzátette: az új kommunikáció révén a kamatok kilengését sikerült csillapítani, de nem sikerült meggyőzni a piaci szereplőket arról, hogy ne reagálják túl a korábbiaknál kedvezőbb gazdasági híreket.

Ez a megjegyzés a csütörtöki magyarázatoknak egy másik érdekes vetületére is felhívta az elemzők figyelmét. A brit gazdaságból a vártnál jobb adatok érkeznek, s a minap az OECD is bátorító folyamatokról írt, ezért a piaci szereplők most úgy gondolják, hogy a kamat már 2015 közepén emelkedhet, mert a munkanélküliség előbb ereszkedhet a kívánt szintre, mint a BoE most gondolja. Mario Draghinak ezzel szemben a kevéssé bátorító, de a recesszió végét jelző adatok nyomán kellett csitítania a piacokat, amelyeken máris megindult az üzleti kamatok emelkedése, arra spekulálván, hogy az EKB az élénkülés miatt hamar szigorítani kényszerül.

Erre mondta Draghi, hogy az EKB kész beavatkozni, akár a kamat csökkentése, akár a kereskedelmi bankoknak nyújtott kedvező árazású hitelek révén. A túlzott lelkesedéstől óvott Draghi: hat negyedévnyi visszaesés után a fellendülés éppen csak rügyezni látszik, a második negyedévben – az előzőhöz képest – 0,3 százalékkal bővült a nemzeti össztermék GDP), ám a hitelezési tevékenység gyenge, a 12 százalék feletti munkanélküliség nagyon magas. Csak lassú kibontakozásra lehet számítani, s arra, hogy az export mellett a belső kereslet is erősödik. De sok a kockázat: akadnak geopolitikaiak, például Szíria, s gazdaságiak. Utóbbiak között említette a külső kereslet esetleges gyengülését, a feltörekvő piaci pénzügyi bizonytalanságokat és az elégtelen reformokat az eurózónában.

Ezeket is számba veszi az új előrejelzés, amely szerint idén az eurózónában 0,4 százalékkal csökkenhet a GDP, vagyis 0,2 százalékkal kisebb visszaesést vár most az EKB, mint tette júniusban. Jövőre egyszázalékos növekedést prognosztizál a bank stábja, 0,1 százalékkal kevesebbet, mint három hónapja.