A konzervatív lap szerint „ez lett volna az az alkalom, amikor egész Európa egy irányba húzhatott volna, hogy újjáépítse a világ pénzügyi rendszerét. Ehelyett az európai vezetők csúcsértekezletét gyanakvás és az önérdekek képviselete jellemezte. A gazdasági válság mély törésvonalakra világít rá a recesszióra adott válaszintézkedések között. A rossz hangulatú találkozót az egymással ellentétes érdekek kakofóniája és a Kelet-Európából érkező segélykiáltás elutasítása árnyékolta be, még ha a részvevők el is fogadták az együttműködésre és a protekcionizmus elleni fellépésre vonatkozó záróközleményt".

A legmagasabb példányszámú minőségi napilap, a Daily Telegraph egy hatoldalas levélről számol be, melyet Gyurcsány Ferenc intézett hivatali kollégáihoz. Ebben „borús előrejelzést ad arra az esetre, ha az Európai Unió a legszegényebb, keleti országokra hárítja a recesszió legsúlyosabb terheit".

A magyar kormányfő azzal fenyegetett, hogy ha a régióban komoly visszaesés következik be, annak hatását, társadalmi elégedetlenségek és több millió munkavállaló formájában az egész EU meg fogja érezni". Mindkét vezető brit lap szerint Angela Merkel német szövetségi kancellár állt a Gyurcsány 180-190 milliárd eurós segélycsomagjával szembeni ellenállás élén, mondván, „nagyon sokféle helyzetet tapasztal a keleti országok között, ezért nem javasolja, hogy vitát indítsanak masszív számokról".

A Financial Times idézi Mikolaj Dowgieliwicz Európai Uniós ügyekért felelős lengyel minisztert, aki „nem kért a külön kelet-európai tervekből". A globális üzleti lap szerint a magyar javaslatokat nem csak az EU költségvetéséhez a legnagyobb hozzájárulást nyújtó Németország vetette el, hanem volt kommunista országok is. A Cseh Köztársaság és Lengyelország hangsúlyozta, hogy ellentétben Magyarországgal „gazdaságaik alapvetően jó állapotban vannak és nincs szükségük rendkívüli segítségnyújtásra".