Az alkalmazásban állókra nem, csak a saját vállalkozásukban főállásban bejelentett vállalkozókra vonatkozik a megemelt egészségügyi járulékalap – oszlatta el a Népszabadságnak nyilatkozva a sajtóban keringő félreértéseket Giró-Szász András kormányszóvivő. A kormány saját internetes oldalán, valamint a nemzeti hírügynökség múlt heti tudósításából is azt lehetett kiolvasni, hogy a megnövelt járulékalap minden munkavállalóra vonatkozna. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tájékoztatójáról szóló beszámolókban ugyanis ez szerepel: „A járulék alapja a munkabér, de a munkaadó köteles legalább a minimálbér 1,5-szerese után fizetni”.

Valójában tehát egy szűkebb kört érint majd ez az intézkedés, de azért így is több százezer embernek kell felkészülnie a változásokra. Az egyéni vállalkozók közül például mindenkit érinteni fog a minimálbér másfélszeresére emelkedő járulékalap, aki nem kiegészítő tevékenységet folytat. A KSH statisztikája szerint több mint 600 ezer társas vállalkozást és közel 1,05 egymillió egyéni vállalkozó működött tavaly év végén Magyarországon. Utóbbiak közül 384 ezren rendelkeztek vállalkozói igazolvánnyal. Tehát rájuk – köztük az evásokra is – bizonyosan vonatkozik a kormány terve.

Elviselhetetlen tehernövekedésről azonban nem beszélhetünk. A miniszter szerint ugyanis nem az egész járulékalapra vetítve kell másfélszeres szorzóval számolni, hanem csak a munkáltató által az egészségbiztosítási kasszába fizetett járuléknál. Ezt megerősítette a kormányszóvivő is a Népszabadságnak.

Idén összesen 2 százalékot tesz ki a munkaadók teljes, 27 százalékos tb-járulékából (1,5 százalék a természetbeni, 0,5 százalék a pénzbeli szolgáltatások ellátását finanszírozó járulék). Ez a mostani minimálbér mellett 1560 forintos havi költséget jelent. Jövőre a kormány emelni akarja a járulék mértékét 1,5 százalékkal, valamint a minimálbért, hogy az adóváltozások miatt az alacsony keresetűek ne veszítsenek nettó jövedelmükből. Az új minimálbér – amit javaslatként visznek be a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács elé – 92 ezer forint lenne, ennek másfélszerese 138 ezer forintot ad ki.

Számításaink szerint a járulékmérték, a minimálbér és a járulékalap emelése miatt havi 3270 forinttal emelkedik 2012-ben a fizetési kötelezettség (előző cikkünkben 1200 forint szerepelt, de abban nem vettük figyelembe a járulékemelés hatását), vagyis éves szinten sem éri el a 40 000 forintot az államnak utalandó összeg. Az még nem dőlt el, hogy a kormány által ígért kompenzációs rendszer erre kiterjed-e.

Egy másik, a közterhek elosztása szempontjából lényeges változás lesz a bruttó 202 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők hozzájárulása, amit átmeneti időre vezetnek be, és vélhetően ebből kívánják kompenzálni azokat, akiknek romlik a nettó pozíciójuk a szja-rendszer miatt. E hozzájárulás mértéke még nem ismert, de Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a Népszabadságnak vázolt egy elképzelhető megoldást. Amennyiben a kormány be kívánja tartani ígéretét, hogy senki nem járhat rosszabbul, akkor – figyelembe véve, hogy idén 20,3 százalékos az adóterhelés, ami jövőre 16 százalékra csökkenne, miközben a munkavállaló által fizetett járulék egy százalékponttal emelkedik – a hozzájárulás mértéke 3,3 százalék lehetne. Ennél nagyobb mérték magasabb terhelést jelentene, mint idén – persze a béremelések függvénye is a nettó pozíció alakulása, ám az nem valószínű, hogy 202 ezer forint fölött mindenkinek ugyanakkora emelést biztosítanak a munkaadók.

Giró-Szász András arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy még nincs döntés a hozzájárulás mértékéről, arról szeptember 28-án határoz a kormány.

A szakértő szerint a hozzájárulás nem vonatkozik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást fizetőkre, köztük a színészekre, újságírókra, sportolókra, mivel ez a jövedelem nem jelenik meg a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, az ekhóról külön bevallást kell benyújtani.